10 milliárd forint jogosulatlan járadékot követelnek az orthodoxok a Mazsihisztől- a jussukat kérik
A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség közleménye
    Budapest, 2021. március 2., kedd (OS) -
    A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH)
határozottan fellép a három zsidó bevett egyházat megillető
örökjáradék igazságtalan elosztása ellen -
 Deutsch Róbert György, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita
Hitközség elnöke hivatalos levélben szólította fel a Magyarországi
Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökét, Heisler Andrást, a
Mazsihisz 10 milliárdosra duzzadt tartozásának azonnali rendezésére,
továbbá arra, hogy a magyar kormánynál írásban kezdeményezze a zsidó
bevett egyházakat megillető örökjáradék jövőbeni folyósításának
módosítását az arányosság és igazságosság jegyében. A hosszú évek
óta húzódó vitában 2018 óta nem történt előrelépés, és mivel a
Mazsihisz a korábbi felszólításra sem reagált érdemben, a MAOIH
készen áll jogos igényét akár polgári peres úton érvényesíteni.
     "A magyarországi orthodox hitközség a legrégebbi a három magyar
zsidó irányzat közül. A vallási élet alapszolgáltatásainak ellátása,
a kóserság, a tradicionális talmudi oktatás, a mikve, az ünnepi
kellékek biztosítása hagyományosan évszázadokon keresztül az
orthodox hitközség felelőssége volt. A hagyományos vallási
értékektől az utóbbi években egyre jobban távolodó Mazsihisz
jogtalan forrásfelhasználása alaptevékenységünket veszélyezteti" -
mondta Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke.
Éveken keresztül tettünk kísérleteket az igazságtalan forrásfelosztás békés rendezésére, de sajnos minden kezdeményezésünket elutasították. Elődeink és a hagyományos magyar zsidó vallási értékek fennmaradásáért érzett felelősség nem hagy más választást, mint hogy a legszélsőségesebb eszközökkel lépjünk fel értékeink megőrzése érdekében" - tette hozzá az elnök.

    Az Országgyűlés a rendszerváltozás után röviddel elfogadta a volt
egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991.
évi XXXII. törvényt, amely az egyházaktól 1948. január 1. után
kártalanítás nélkül állami tulajdonba került ingatlanok helyzetének
rendezését szolgálta. Hosszú egyeztetéseket követően a '90-es évek
végére a történelmi egyházak úgynevezett örökjáradék megállapodást
írtak alá a magyar állammal, amely a természetben nem visszaadott,
illetve pénzben nem kártalanított ingatlanokkal kapcsolatos
igényeket éves járadékká alakította.
     Ennek értelmében az ingatlanok aktuális értékének 5 százalékát
éves járadék formájában kapják az egyházak hitéleti és értékmegőrző,
értékteremtő közcélú tevékenységeik fenntartásának céljából.
 A magyar kormány és a három történelmi zsidó egyház képviseletében akkor 
eljáró Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között 1998. október 1-jén
 megállapodás jött létre az örökjáradék tárgyában, amelyben a járadék alap összértékét,
 13.511 milliárd forintot, járadékforrássá alakították. A járadék belső felosztásának
 igazságtalansága azonban a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, és a probléma
 megoldása a statusquo irányzat újraalakulásával (EMIH) és az orthodox hitközség 2018-as,
 Mazsihiszből történő kiválásával halaszthatatlanná vált.

    A követelés fókuszában az áll, hogy ugyan az örökjáradék alapját
képező 153 ingatlan értékének csaknem  40 százaléka az orthodox
ingatlanok értéke, az 1998 óta kifizetett összesen 30 milliárd
forint járadék összegének alig több mint 5 százalékát kapta meg az
orthodox hitközség.
     Kiadó: Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség