Sosem tanulok. Hiába fogadom meg,hogy ne dőlők be az online áruházak ajánlatainak. Naponta százával jönnek az ajánlatok, nem győzőm törölni. Van ugye a szuperstore és az „ugyismegveszel” meg társai. Hiába jelzem, hogy nem érdekelnek, akkor különböző álneveken bombáznak. Kitartóak és szemtelenek mint a legyek. Csak azért is. Tudják ha lassan is de megtörök.
Volt ugye a közelmúltban egy olyan herkentyű potom 11 ezer forint plusz postaköltség amely a konnektorba dugva 30 százalékos energia megtakarítást eredményez. Persze, hogy lecsaptam rá. Postán jött, a feladó már ismeretlen, nem is reklamálhatok. Megérdemeltem. Akit érdekel jelezze féláron viheti. Biztosan jó, lehet, hogy a mi energiaszolgáltatásunkkal nincs szinkronban. Az ÉMÁSZ lehet a hibás, be kellene jelentenem, hogy ezentúl ennyi százalékkal kisebb számlát kérek.
S most jön a csúcs – a szuperstore. Rendelek akcióban két GPS nyomkövetőt. Jó játék, ajánlom mindenkinek. Nos erre küldenek két első hátsó autóparkoló radart. Reklamálok mailben , másban ugyanis nem érdemes. Az ügyfélszolgálat ugyanis kilencvenes, emelt díjas. Aki hülye betelefonál és duplán kifizeti a potyára rendelt árut.
Nos, most a hét elején feladtam a tévesen küldött csomagot és várom a cserét. A postaköltség nem kevés tehát a deficit garantálva.
Tehát csak azért pötyögőm be, hogy mindenki okuljon. Más kárán tanul az okos. A butáén. Azén aki elhiszi, hogy egy kereskedő a névtelenség, az ismeretlenség, a megtalálhatatlanság mellett megmaradhat a tisztesség, a korrektség útján.
