Már nem csak a kis- és közepes vállalatok vannak bajban Magyarországon, hanem a multinacionális vállalatok magyar leányai is. A tőkeerős vállalatok korábban nagyrészt igyekeztek elkerülni a leépítéseket, bízva abban, hogy a magyar kormány Kurzarbeitje, illetve a többi intézkedése segít nekik a nehéz időkben. A Portfolio értesülése szerint Szijjártó Péter külgazdasági miniszter levélben biztosította őket korábban arról, hogy a kormány olyan mentőcsomagot készít, amelyet igénybe tudnak venni, és segít megőrizni a munkahelyeket, ezért is igyekeztek elkerülni a leépítéseket.
A bejelentett mentőcsomag azonban csalódást keltett, csak nagyon korlátozottan lehet igénybe venni a bérpótlást, nem nyújt kellő segítséget a cégeknek ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt, a „headquarterekből” pedig folyamatosan érkeznek a költségcsökkentési utasítások. A multinacionális vállalatok hazai vezetői ezért nagyon nehéz helyzetben vannak, egyes cégek jelentős mértékű leépítéseket készítenek elő, illetve lépnek meg a napokban. (A márciusi munkanélküliségi statisztikákat jövő héten ismerhetjük meg.)
Értesüléseinkkel kapcsolatban megkerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) is, Szijjártó Péter levelével és a multinacionális vállalatok leépítési szándékával kapcsolatban azt közölték, hogy
A kormány minden segítséget megad ahhoz, hogy a válság körülményeihez képest a vállalatok a lehető legtöbb munkahelyet meg tudják védeni.
Vagyis az értesüléseinket nem cáfolták. A multik leépítési szándékai alapján vélhetően nagyon komoly gondok vannak a magyar gazdaságban, hiszen azt jelzi, hogy a tőkeerős vállalatok a végkielégítéseket is vállalva elbocsátásokba kezdenek, kalkulálva azzal is, hogy a válság után akár komoly toborzási költségeik is keletkezhetnek. Mindezt azért kell meglépniük, mert egyik részük nem tudja igénybe venni a magyar kormány Kurzarbeit-programját, másik részük pedig túlzottan bonyolultnak és bürokratikusnak tartja. Vannak olyanok is, akik szerint az állam túlságosan kevés támogatást nyújt. Ahogy az egyik vállalatvezető fogalmazott: mire minden adminisztrációval elkészülnének és megítélnék a támogatást (ha megítélnék), addigra vége lenne a válságnak, ráadásul a 75 ezer forintos plafon nagyon alacsony; illetve a munkáltatónak enyhíteni kellene azon terhén, hogy 100%-ot fizessen a dolgozónak, mert erre sokan képtelenek.
A PORTFOLIO ÉRTESÜLÉSE SZERINT MINDEZEK MIATT A KORMÁNY HÉTFŐN FELÜLVIZSGÁLJA A BEJELENTETT VÁLSÁGKEZELŐ PROGRAMOT.
Szakmai szervezetek azt javasolják, hogy mindenkire terjednek ki a bértámogatás, és legyen sokkal könnyebben igénybe vehető. A kormány 75 ezer forintig támogatja a bért, ez az összeg is túl alacsony a vállalatok szerint, mostanra azonban úgy tűnik, hogy a kormány részéről látni az elmozdulás jeleit, és könnyíthetnek a Kurzarbeit-szabályokon.
Az MKIK javaslata szerint „nem egy-egy ágazatot/szektort/csoportot kiemelve, azokra vonatkozóan tartalmaznak pozitív lépéseket, hanem összességében, minden nehéz helyzetbe került vállalkozás és család számára nyújtanak támogatást: tehát a korlátozás alá került szektorok teljeskörű támogatása szükséges”. A kamara többek között úgy véli, hogy szükséges a „munkahelyvédelmi bértámogatás rendszerének kiegészítése, nagyságrendjének növelése, úgy, hogy minden rászoruló vállalkozás – a teljes leállásra, bezárásra kényszerülők is – támogatása megvalósuljon. (…) Azoknál a vállalkozásoknál, ahol az árbevétel visszaesés meghaladja az 50%-ot kiemelten fontos az állami szerepvállalás, a támogatás biztosítása.”
Vannak olyan vállalatvezetők, akik szerint már az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Tömegek veszítik el az állásukat napról napra, miközben a vállalatok jelenleg nem tudják igénybe venni a bértámogatási programot. Szerintük minél kisebb adminisztrációs és bürokratikus teher mellett, gyakorlatilag „azonnal” szükség van a forrásokra a vállalatoknak, hogy munkabért tudjanak fizetni az embereknek. Mostanra ugyanis már nem csak a gyengébb, alacsonyabb likviditással rendelkező vállalatok építenek le rohamtempóban, hanem a tőkeerős, nagy cégek is.
