Erős az ellenérzés a kínai Sinopharm vakcinával szemben, amellyel a héten oltanak be több mint 200 ezer embert Magyarországon. Nincsenek például arra vonatkozó tömeges eredmények, hogy a 60 évesnél idősebbeknél mennyire hatásos, itthon mégis őket oltják vele. Mennyire biztonságos ez így számukra? Hogyan viselkedjen az, akit már beoltottak? Mennyire hiányzik az OGYÉI vizsgálat, illetve mire elég az NNK-é? Erről kérdeztük Falus András Széchenyi-díjas immunológust, egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját.
A kínai Sinopharm az első olyan vakcina itthon, amely azon az alapon kapta meg a Gyógyszerészeti Intézet engedélyét, hogy világszerte már több millió embert oltottak be vele.
A magyarok ezzel a vakcinával szemben a legbizalmatlanabbak, a Magyar Orvosi Kamara is azt közölte még február elején, hogy ha nem látják a kínai (és az orosz) oltóanyag alkalmazási leiratát, az orvosok nem tudják “tiszta lelkiismerettel ajánlani azokat”. Időközben a várt dokumentumok megjelentek az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján. Az orosz Szputnyik V-t az idős, de nem krónikus betegeknek adják, a Sinopharmnál nincs ilyen kikötés. Az orosz dokumentum magyar leiratában nincs külön utalás a 60 évesnél idősebbekre, a Sinopharm alkalmazási előírásában viszont van. Aszerint
a vakcina a 60 éves és idősebb személyeknél is alkalmazható, a vakcina által biztosított védettség pontos mértékének tekintetében náluk egyelőre korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre, a kutatások zajlanak. A vakcina alkalmazása előtt figyelembe kell venni a 60 éves és idősebb személyek egészségi állapotát és a vírusfertőzés súlyos szövődményének való kitettségük kockázatát.
Amúgy a hatásossága 95 százalékos, Kínában pedig 60 év alattiakat oltanak vele (Szijjártó Péter külügyminiszter szerint gazdasági megfontolásból). A dokumentumban csak az szerepel, hogy a Kínán kívül elvégzett harmadik klinikai fázisban 103 60 évnél idősebb emberen tesztelték a vakcinát (az összes alany 0,72 százaléka). Arra utaló jel nem volt, hogy a vakcina az idősebb korosztály számára ne lenne biztonságos, a mellékhatásoknál pedig a láz, fáradékonyság és hányinger aránya kicsit magasabb a fiatalabb korosztályéhoz képest.
Nemcsak a kínai vakcinával kapcsolatban vannak bizonytalanságok, de a magyar hatóságok döntése után az AstraZenecát és a Szputnyik V-t adathiány miatt csak korlátozottan alkalmazhatják az orvosok (előbbit a 60 év alatti krónikus betegek kaphatják), a kínai viszont korlátozás nélkül alkalmazató, sőt, kifejezetten az időseket kezdték oltani vele, noha még Müller Cecília tiszti főorvos is elmondta, az ő szervezetükben gyengébb immunválasz alakulhat ki.
Hiába küldtünk erről kérdést az operatív törzsnek, illetve Gulyás Gergelynek a kormányinfóra, a felvetés sem hangzott el, nemhogy az érdemi válasz.
A február eleji levelük után megkérdeztük a Magyar Orvosi Kamarát, mennyire nyugtatta meg őket az oltások alkalmazási leirata, mit gondolnak arról, hogy a bizonytalanságok ellenére 60 felettieket oltanak a Sinopharmmal, és milyen visszajelzéseket kaptak a háziorvosoktól, azonban csak egy rövid, általános választ kaptunk.
Ennyit: “Csak „Alkalmazási előirattal” rendelkező, engedélyezett szerrel szabad gyógyítani, oltani. Az ezekkel rendelkező oltóanyaggal viszont oltani kell a járványhelyzetben. Alkalmazási előírat pedig az, amit az OGYÉI ilyen címmel publikál, megjelentet a honlapján. Az, hogy az OGYÉI ezt milyen adatok, vizsgálatok alapján adja ki, az az OGYÉI felelőssége, nem az alkalmazó orvosé. A további kérdéseivel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamarának nincs hivatalos információja, így a fentieket a Magyar Orvosi Kamara nem kívánja kiegészíteni.”
Beszéltünk olyan háziorvossal, aki nem ennyire visszafogott, egyenesen emberkísérletnek tartja, hogy neki a Sinopharmmal kellene oltania. Más viszont ennek a szöges ellentétét mondta, ő kifejezetten rábeszéli idős pácienseit az oltásra.