Szellemjárás van a lakásunkban. Éjszaka a mosogató szárítójában felhalmozott
tányérok is egymásra csúsztak. Megesik, hogy a konyhai lámpa is lengedezik, vagy
a befőttesüvegek egymásnak
koccannak a spájzunkban.
Ne csodálkozzunk, mondja
Tóth László, az ország egyik
legismertebb szeizmológusa.
Szerinte Magyarországon havonta átlagosan legalább száz
kisebb földmozgás történik.
Vannak, amelyeket csupán az
érzékeny műszerek jeleznek,
ám akad köztük sok olyan,
amelyeket a rengés epicentrumában mindannyian megélünk.
Milyen is egy igazi földrengés, amikor a bátrabbak is pánikba esnek?
Jómagam az ország idáig legnagyobb földmozgását,
a berhidait éppen a siófoki
Ezüstpart egyik toronyházában éltem meg. Félelmetesen
morajlott a föld, szirénáztak a parkolóban álló kocsik
riasztói, a gardróbból pedig
peregtek a bőröndök a fejemre. Pontosan 1985 augusztusában történt mindez a kora
reggeli órákban, a Balaton
partján. Ezt követően csaknem kora délig lepedőkbe burkolózva sétáltunk a parkban,
s hallgattuk a rádiót. S nem
igazán tudtuk, mi is történt.
Hihetetlen a mai információs rendszerben, hogy késő
délutánig még csak egy rövid,
száraz közlemény sem hangzott el minderről az éterben.
A párt jóváhagyása nélkül
egy apró hírt sem közölhettek arról, hogy egy fél országrészben megmozdult a föld.
Emlékszem, kora délutánra,
mire hazaértünk Miskolcra,
itt még senki semmit nem hallott a berhidai házomlásokról. Működött a hírzárlat.
A szakember úgy tudja, a
Dunántúli-középhegység és
a Bükk között egy hatalmas
törésvonal húzódik. Hogy ez
mennyire egyenes, nehéz megállapítani, ez olyan, mint a
cikkcakkos tengerpart, amely
a magasból amolyan szabályosan legömbölyített vonalnak látszik. A Bükk lábánál
mindennaposak a föld rezzenései, de különösebb aggodalomra nincsen okunk. A
környéken Aggteleken és az
ukrán határnál vannak mérőállomások. Összesen húsz
ilyen van az országban, s ha
bárhol is veszélyt jeleznének,
megvan az azonnali riasztórendszer.
A berhidai után utoljára
2010–ben volt az országban
még egy viszonylag jelentősebb földmozgás, szerencsére
sem anyagi, sem személyi sérüléssel nem járt. Majd 2011-
ben Oroszlánynál rengett a
föld, az epicentrumban legalább hatos erősséggel. Ez sem
okozott komoly kárt, mivel
elég mélyen, a földben zajlott
le.
Tóth László elmondta, a
Föld átmérője 6300 kilométer,
s mi ebből hiába jártuk meg
a Holdat is, mindössze 10 kilométer mélységbe tudtunk
lehatolni a bolygónkon. Nagyon kevés, de ez nem jelenti
azt, hogy nem ismerjük eléggé a Földünk belsejét. Minden
egyes földrengés olyan, mintha CT-felvétel készülne. Többek között ennek is köszönhető, hogy Paks térségében,
ahol már most is működik az
atomerőmű, ismerjük, menynyire biztonságos a földkéreg,
arrafelé nagyobb, komolyan
mozgástól nem kell tartanunk.
Tóth úr, aki már több helyszínen is élesben tanulmányozta a helyzetet, sajátos
véleménnyel bír. Szerinte a
betonépületek tökéletesen rengésállók, noha a telepítésükkor
nem gondoltak ilyen kockázatos szempontokra. Úgy fogalmazott, minden attól függ,
hogy az elemek illesztésekor
mennyire ügyeltek a hegesztéskor a pontosságra, és sikerült-e
teljesen rozsdamentesíteni ezeket a kapcsokat. Igazi rengésálló, flexibilis kapcsolódású
elemekkel még csak Japánban
építkeztek, így elmondhatjuk,
a nagy földmozgásokat csupán
a földszintes faházak képesek
simán átvészelni.
