ujkeletlive
ENSZ BT – Amerikai vétó
Az Egyesült Államok csütörtökön hajnalban élve vétójogával megakadályozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa Palesztinát a szervezet teljes jogú tagjává fogadó határozatát megszavazza.
A szavazásra hat hónappal a Hamász és Izrael közötti háború, és a választások előtt álló Joe Biden elnökre nemzetközi és saját pártja körében nehezedő erős nyomás közepette került sor, amikor is az Egyesült Államok érvényesítette vétójogát a 15 tagú Biztonsági Tanácsban, ilymódon akadályozva meg annak a határozattervezetnek az életbe lépését, amely Palesztinának a jelenlegi megfigyelői státusz helyett teljes jogú tagságot biztosítana az ENSZ-ben.
Összességében a határozat mellett 12-en szavaztak
- Oroszország, Kína, Franciaország, Japán, Dél-Korea, Ecuador, Algéria, Málta, Szlovénia, Sierra Leone, Mozambik és Guyana
- Tartózkodott – Egyesült Királyság és Svájc
A szavazásra azok után került sor, hogy Ziad Abu Amr palesztin ENSZ-nagykövet két hete megújította Rámalláh teljes jogú ENSZ-tagság iránti kérelmét, majd a tegnapi aktust követően elítélte az Egyesült Államok vétóját, azzal vádolva Washingtont, hogy kezdeményezése „a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése,” amely arra ösztönzi Izraelt, hogy folytassa a palesztinok elleni háborút.
Abu Amr köszönetet mondott azon országoknak, amelyek megszavazták a javaslatot, és ígérte, hogy tovább folytatják a nyomást jogaik elismerését illetően, mondván „nem fogunk eltűnni, ismerjék el jogainkat.”
Gilad Erdan, az ENSZ izraeli nagykövete a szavazás idején elhagyta a termet.
Az ülésen részt vevő amerikai képviselő szerint a szavazás nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ellenzi a palesztin állam elismerését és tagságát, de annak az Izrael és a palesztinok közötti közvetlen tárgyalások eredményeként kell létrejönnie, nem pedig az ENSZ-en keresztül történő egyoldalú lépésként.
Washington Vedant Patel helyettes külügyminisztériumi szóvivő révén korábban már jelezte, hogy az Egyesült Államok nemmel fog szavazni a javasolt határozatra, továbbá megemlítette, hogy a tanácsban nem volt egyetértés a tagság feltételeinek teljesülését illetően. Patel, továbbá hozzátette, hogy az amerikai törvények szerint, amennyiben a határozatot elfogadnák, a Biden-kormányzatnak meg kellene vonnia anyagi támogatását a szervezettől, ami nincs napirenden.
Gazdaság – újabb leminősítés
Az Iránnal való konfliktus, a Gázában zajló háború és az északi határon történt eszkaláció miatt az S&P nemzetközi hitelminősítő intézet váratlanul csökkentette Izrael hitelminősítését. A május 10-ére ígért, de előrehozott bejelentés szerint az eddigi A+ helyett AA- besorolás mellett, az intézet Izrael hitelminősítési kilátását „stabilról” „negatívra” rontotta.
Az S&P közleményében azzal indokolta döntését, miszerint az Izrael és Irán közötti konfliktus okán fokozódik az izraeli befektetések irányában az amúgy is magas geopolitikai kockázat. Megjegyezve, hogy nem számít széles körű regionális konfliktus eszkalációjára, a S&P hangsúlyozta, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború, valamint a Hezbollahhal való szembenállás az idei év során is folytatódni fog, ellentmondva azon korábbi becsléseknek, miszerint a harcok legfeljebb hat hónap múlva véget érnek.
Emellett a hitelminősítő úgy látja, hogy a kormány költségvetési hiánya 8%-ra ugrik, ami magasabb a kormány által vállalt 6,6%-os célértéknél, mondván – „előrejelzésünk szerint Izrael államháztartási hiánya 2024-re a GDP 8%-ára nő, főként a megnövekedett védelmi kiadások miatt. A magasabb hiány középtávon is folytatódik,” – hozzátéve, hogy Izrael GDP-arányos adósságállománya 2024-ben várhatóan eléri a 66%-ot, szemben a tavalyi 60%-kal.
The post Amerikai vétó és S&P leminősítés first appeared on Új Kelet online.
