Reakciók az ír-spanyol-norvég bejelentés után

Avi/ujkelet.live

A háború 229. napja: Az ír és a spanyol miniszterelnök szerdán, csatlakozva Norvégiához, hivatalosan bejelentette, hogy országaik május 28-tól elismerik a palesztin államot, abban a reményben, hogy ez elősegíti a béke megteremtését a térségben.

• Mindeközben a francia külügyminiszter kijelentette, a palesztin állam hivatalos elismerésének feltételei még nem teljesültek.
• „Ez nem csupán szimbolikus kérdés vagy politikai állásfoglalás kérdése, hanem diplomáciai eszköz a békében és biztonságban egymás mellett élő két állam megoldásának szolgálatában” – áll Stephane Sejourne közleményében.
• ,,Franciaország úgy véli, hogy még nem teljesültek a feltételek ahhoz, hogy ez a döntés ténylegesen befolyásolja ezt a folyamatot.”

Ezt követően a szélsőjobboldali Vallásos Cionizmus vezetője, Becalel Smotrich pénzügyminiszter követelte, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök alkalmazzon „kemény büntetőintézkedéseket” a Palesztin Hatósággal szemben, beleértve pénzügyi szankciókat.

„A legutóbbi kormányülésen sok miniszter – köztük jómagam is – határozott követelést vetett fel, hogy szigorú büntetőintézkedéseket vezessenek be a Palesztin Hatósággal szemben az Izrael elleni egyoldalú fellépése miatt, beleértve az egyoldalú elismerésre való törekvést” és az Izrael elleni jogi ügyek támogatását Hágában, írta Szmotrich Netanjahunak.

Smotrich tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy azonnali lépéseket kíván tenni a palesztin közigazgatási szervnek történő pénzátutalások leállítása érdekében.

Ezen túlmenően a miniszter felszólította Netanjahut, hogy vezessen be „további gazdasági szankciókat a Palesztin Hatóság magas rangú tisztségviselői és családjai ellen”, és szüntesse meg a „norvég vázlatként” ismert megállapodást, amelyet Ramallah közvetett finanszírozására használtak.

Kettő: Joáv Gallant védelmi miniszter szerdán utasítást adott arra, hogy engedélyezzék az izraeliek számára a belépést Szamária azon területeire, ahová a 2005-ös elszakadás óta tilos volt nekik, mondván, a lépés „a telepek fejlődéséhez” vezet és ,,biztonságot nyújt a régió lakóinak.”

A szóban forgó területekre – Ganim, Kadim és Sza-Nur – azonban továbbra is tilos a belépés a Központi Parancsnokság vezetője által nemrégiben aláírt parancs miatt. Az izraeli hadsereg szerint a biztonsági előkészületek a térségben maradáshoz még nem fejeződtek be, és az erők jelentős megerősítésére lesz szükség.

,,Jelenleg az izraeliek halálos veszélyben lennének a területre való belépéssel. Kiterjedt előkészítő munkára van szükség, talán dandár vagy hadosztály szinten. A Dzsenin [Palesztin Hatóság területe] körüli terület a terror szempontjából a legnagyobb kihívást jelentő terület, nagyon nagy számú erőt igényelne és bázisokat, hogy helyreállítsák ott a telepeket” – magyarázta egy forrás a Haaretznek.

Minden legális telepes tevékenységhez a kormány jóváhagyása kell, ami jellemzően évekig tartó folyamat. A belépési tilalom megszüntetése azonban megkönnyítheti az illegális előőrsök létesítését.

• A 2005-ös izraeli kivonulás során Gázából Izrael négy telepet is evakuált – Chomes, Sza-Nur, Ganim és Kadim – Szamáriában, és megtiltotta az izraeliek belépését a térségbe.
• Cserébe a Bush-kormány vállalta, hogy az 1967-es tűzszüneti vonalakkal szomszédos nagy telepestömbök Izrael részei maradnak a palesztinokkal kötött jövőbeli békemegállapodásokban.
• Ariel Sáron akkori izraeli miniszterelnök és George W. Bush akkori elnök közötti megegyezést a két kormány hivatalos levélváltása rögzítette.
• A 2005-ös elszakadás óta törvény tiltja, hogy az izraeli polgárok és lakosok az izraeli hadsereg engedélye nélkül a kiürített területekre menjenek. A hadsereg ugyan engedélyezte a telepek látogatását, de hivatalosan megakadályozta újjáalapításukat.
• A tavaly márciusi plenáris ülésen elfogadott törvényjavaslat hatályon kívül helyezi azokat a záradékokat, amelyek korlátozzák a belépést és az ott tartózkodást az említett evakuált területeken. Ez azt jelenti, hogy a területek visszakerülnek a C-zónába, és megszűnik a beutazási és tartózkodási tilalom. A javaslat nem vonatkozik a Gázai övezet területére.
• Szakértők és a törvény ellenzői arra figyelmeztettek, hogy a törvényt általánosságban a régióban a telepes tevékenység további kiterjesztésére fogják használni, és Júdea és Szamária nagy részének de facto annektálásához fog vezetni, aláásva Izrael zsidó és demokratikus állam státuszát.
• A negyedik terület, Chomes előőrs a 19 éve kiürített egykori telep területén jött létre, palesztin magánterületen. Chomesban 16 éve működik jesiva. A jesivát tavaly májusban állami földre helyezték.

Öröm a Hamásznál: A Hamász egyik magas rangú tisztviselője szerint a palesztin nép „bátor ellenállása” késztette a három európai országot a palesztin állam elismerésére.

„Ezek az egymást követő elismerések ennek a bátor ellenállásnak és a palesztin nép legendás helytállásának a közvetlen következményei… Úgy gondoljuk, hogy ez fordulópont lesz a palesztin kérdéssel kapcsolatos nemzetközi álláspontban” – mondta Basszem Naim, a Hamász politikai szárnyának vezető tagja.

Diplomácia: Iszráel Katz külügyminiszter bejelentette, hogy be fogja rendelni „súlyos megrovásra” az ír, a spanyol és a norvég nagyköveteket, és meg fogja velük nézetni a videót öt izraeli női katona október 7-i túszul ejtéséről.

Katz szerint a felvételek majd „hangsúlyozzák számukra, hogy kormányaik milyen torz döntést hoztak. Lépésüknek súlyos következményei lesznek”.

The post Reakciók az ír-spanyol-norvég bejelentés után first appeared on Új Kelet online.