Túszalku, és gázai harcok – Trump türelme véges?
Az egyre erősödő tüntetések, és a közvélemény többsége a Gázábán fogvatartott 59 túsz kiszabadítását támogatja, miközben Binjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója, különös tekintettel a Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter vezette radikális frakciókra, az övezet megszállását helyezték kilátásba – bármi áron, mondván az amerikai elnök is ezt akarja.
Mindeközben, a háttérben egyre inkább zúgolódó gázaiakkal, Egyiptom ultimátumban szólította fel a Hamászt, hogy fogadják el fegyverszüneti ajánlatukat, vagy kiutasítják embereiket. Arab forrásra hivatkozva a Kan közszolgálati csatorna úgy tudja, hogy az egyiptomiak egyértelmű üzenetet küldtek a szervezetnek – „ha nem fogadják el a javaslatot, 72 órán belül kiutasítják a Hamász képviselőit az országból,” – megjegyezve, hogy a megváltozott feltételek végül rávezethetik a Hamászt az egyezség elfogadására.
A Fehér Ház különmegbízottja, Steve Witkoff az egyiptomi hírszerzés vezetője, Haszán Rashad felé küldött éles üzenetek következményeként a kairói vezetés hangnemet váltott a terrorszervezet vezetőivel. Következésképpen, a Witkoff-javaslathoz hasonlóan az egyiptomi vázlat is tartalmazza a humanitárius segélyek újbóli elindítását az övezetbe, a Necarim-folyosó megnyitását a palesztinok visszatérésének biztosítására, valamint az izraeli szárazföldi erők kivonását a háború újrakezdése óta érintett övezetekből. Ugyanakkor a kairói javaslat tartalmaz egy új záradékot egy hosszú távú tűzszünet valamilyen formájú elismerése, illetve az eredeti megállapodásban foglaltak szerinti második fázisról szóló azonnali tárgyalások megkezdését illetően. A vázlat, amelyet Netanjahu tagad, olyan egyébként Witkoff által megerősített feltételeket szab – tűzszünet, humanitárius segélyek újraindítása, területek felszabadítása, amelyet Szmotrich és Ben-Gvir biztosan el fog utasítani, függetlenül a Hamász válaszától.
Hasonlóképpen, a miniszterelnök nyilatkozataiban a Wittkoff-féle javaslatot emlegetve utasítja el a tárgyalások további folytatását, miközben az övezet légi és szárazföldi offenzívájára, mint Donald Trump elnök elképzeléseivel megegyező szükségszerű katonai nyomásra hivatkozik.
Alig néhány nappal azt követően, hogy Abu Dzabi vezetése elkötelezte magát egy 10 évre szóló – 1,4 milliárd dolláros amerikai beruházási keret mellett, Mohammed bin Zayed Al Nahyan sejk, az Emírségek elnöke és Trump elnök telefonos megbeszélést folytattak a gázai tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítésekről, jelentette a WAM állami hírügynökség.
Egy amerikai forrásra hivatkozva, a Ynet héber hírportál arról számolt be, hogy Trump elszánt a szaúdi normalizációt illetően – „és nem fogja engedni, hogy Izrael tönkretegye.” A forrás szerint az elnök türelme véges és pereg az idő a homokórán. Ami Ben-Gvir és Szmotrich magabiztos kijelentéseit illeti, a forrás hozzátette – „nem tudják, hogyan kell a geopolitikát olvasni, és nem értik, hol vannak.”
A Hamász elutasítása miatt a Fehér Házban ugyan zöld jelzést kapott Netanjahu döntése a háború folytatására, azzal a kikötéssel, hogy a hadműveleteknek célzottaknak, hatékonyaknak, és eredményeseknek kell lenniük, mert „nincs időnk a végtelenségig.” A Ynet által idézett forrás megerősítette, hogy Izrael támogatást kap a háború folytatására Gázában, de ez a támogatás nem korlátlan, megjegyezve – „nincs értelme mindenkit egy értelmetlen körkörös harcba sodorni. Az izraeli politikai vezetésnek be kell látnia, hogy a hitele nagyon korlátozott.”
Továbbá, az amerikaiak elvárják, hogy a költségvetés elfogadása után Netanjahu mentesüljön a politikai kényszerektől, és tegyen lépéseket a megállapodás felé. A miniszterelnök környezete tegnap este viszont hangsúlyozta, hogy a költségvetés elfogadása és a túszok kérdése között nincs összefüggés, ismételten Witkoff tervét helyezve előtérbe, amely az egyetlen megoldás az előrelépést illetően.
Moody’s figyelmeztetés
Tömeges jeruzsálemi tiltakozások közepette a kormány elfogadta az idei költségvetés véglegesítő második és harmadik olvasatát. Az utolsó órában megszavazott büdzsé a zsidó állam eddigi történetének egyik legköltségesebb 620 milliárd sékelre rugó háborús kiadásait tartalmazza, miközben nem tartalmazza, kormányzati minisztériumok bezárását vagy a koalíciós források csökkentését.
A teljes költségvetés, az adósságkerettel együtt 756 milliárd sékel, ami 21 százalékos – több mint 100 milliárdos kiadásnövekedést jelent a tavalyi évhez képest, és a GDP 4,9%-ának viszonylag magasra tervezett költségvetési hiányán alapul, kiegészítve az állampolgárokra nehezedő megemelt adóterhekkel.
Összességében, a zsidó állam eddigi legdrágább költségvetése, összesen 620 milliárd sékel kiadást tartalmaz, amelyből több mint 5 milliárd sékelt a koalíciós pénzekre fordítanak, kiemelten támogatva a háredi és vallásos cionista szektorok igényeit, miközben számos megszorítást – adóemelést és a közszolgáltatásokat érintő forráscsökkentést fognak bevezetni.
Elosztás szerint a legmagasabb aVédelmi Minisztérium költségvetése, körülbelül 110 milliárd sékel. Összehasonlításképpen, tavaly 31 milliárd jutott a gázai és libanoni katonai kiadásokra. Továbbá, az Oktatási Minisztérium költségvetésére két tételben több mint 92 milliárd sékelt különítettek el; az Egészségügyi Minisztérium költségvetése pedig körülbelül 59 milliárd sékel.
A büdzsé végleges olvasata előtt a kormány az utolsó pillanatban jelentős kiegészítéseket szavazott meg a biztonsági és koalíciós minisztériumok számára, miközben csökkentette a gázai övezet és az északi települések újjáépítésének, az LMBTQ közösségek, a veszélyeztetett fiatalok, illetve a támogatott gyógyszerkosár bővítésének költségvetési adatait.
A tegnapi szavazás előtt Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter és frakciójának visszatérése okán, nagy izgalmakra nem lehet számítani, borítékolható volt, hogy a 68 mandátumos többséggel rendelkező koalíció várhatóan gond nélkül meg fogja szavazni a költségvetést, miközben a korábban a sorozási törvény miatt kilépéssel fenyegető askenázi Jahadut HaTora is inkább a jelentős anyagi kompenzációt választotta a vallási vezetőik elveivel ellentétben.
A drámát inkább a házon kívül és belül zajló tiltakozások jelentették. A költségvetés vitáját és az előre bejelentett ellenzéki obstrukció, illetve a hosszadalmas szavazások során az ellenzéki törvényhozók felálltak és táblákat tartottak a kezükben, amelyeken az 59-es szám szerepelt, utalva a Gázában maradt izraeli túszok számára.
Eközben, a Kneszeten kívül az oda rendelt nagyszámú rendőr, valamint a parlamenti őrség léptek fel tüntetők ellen, ami végül letartóztatásokba torkollt, miközben az épülethez vezető utakat elálló autókat elszállították. Az Ocma Jehudit képviselői, Almog Cohen és Amichai Elijahu örökségügyi miniszter nem vállalva fel magukat, egy mellékbejáraton keresztül lopóztak be az épületbe.
Moody’s figyelmeztetés : a magas politikai kockázatok gyengítik Izraelt
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő ügynökség tegnap este (kedd) frissítést küldött a befektetőknek, amelyben közölte – „Izrael hitelminősítése nagyon magas politikai kockázatokat tükröz, amelyek gyengítik gazdasági erejét. Az állami intézmények továbbra is erősek, de az elmúlt években jelentősen meggyengültek.”
Az ügynökség figyelmeztetése a jogi reform és a túszok kiszabadítására irányuló tiltakozások, illetve Binjámin Netanjahu miniszterelnök tervei közepette történt, miszerint meneszti Ronen Bart, a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetőjét, és Gali Baharav-Miara főügyészt. A Moody’s egyelőre csak figyelmeztetést küldött a befektetőknek, mondván, hogy az ország hitelminősítési kilátása negatív, ami a besorolás közeljövőbeni további csökkenését is jelentheti.
A kormány korábbi nyilatkozataival ellentétben, miszerint a minősítéscsökkenéseket eddig kizárólag a háború okozta, a Moody’s közleménye egyértelművé teszi, hogy a politikai vezetés szintén hozzájárul ehhez a folyamathoz.
A Kan közszolgálati csatornának nyilatkozó Becalel Szmotrich pénzügyminiszter a 2025-ös költségvetés jóváhagyása után azt állította – „már másfél éve zajlik egy politikai pánikkampány arról, hogy a gazdaság összeomlik. A hitelminősítő ügynökségek, amelyek a gazdaságot figyelik, jó értékelést adnak. Természetesen van kritikájuk a kockázatokkal kapcsolatban, de nem ők fogják megtanítani nekünk, hogyan kell megvívnunk a létért folytatott harcunkat.”
A héber médiának nyilatkozó gazdasági források szerint a hitelminősítés csökkentéséről szóló döntés nem lesz azonnali, de amennyiben az ügynökségek úgy látják, hogy a kormány nem tartja be a Legfelsőbb Bíróság döntéseit a Sábák vezetőjének, illetve a főügyész elbocsátásával kapcsolatban, akkor újabb leminősítés következhet.
The post Túszalku, és gázai harcok – Trump türelme véges? És Moody’s figyelmeztetés first appeared on Új Kelet Live.
