ujkeletlive
Újabb fejezet az igazságügyi rendszer átírására
Valószínűleg nem véletlen, hogy a kormány a törvényhozás tavaszi szünet előtti utolsó plenáris ülésére, és közvetlenül a költségvetés megszavazása után időzítette az egész országot megosztó és az október hetedikei mészárlások előtt tetőzött, Legfelsőbb Bíróság gyengítésére irányuló terv újraélesítését.
A sokat vitatott, úgynevezett jogi reform újbóli felmelegítése Járiv Levin (Likud) igazságügyi miniszter, és az immár második alkalommal ugyanabba a kormányba belépő, de egyébként Likud-külsős Gideon Sza’ar (Új remény) külügyminiszter nevéhez fűződik.
A néhány hónappal ezelőtt a kormányba ismételten visszaigazolt Sza’ar csatlakozott a Legfelsőbb Bíróság gyengítését célzó első fejezet, a bírákat kiválasztó bizottság átalakítására irányuló Levin-projekthez, emellett kiállt a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetője, illetve Gali Baharav-Miara főügyész menesztése mellett, akit nem mellesleg saját maga nevezett ki. A Bennett-kormány volt igazságügyi minisztere, Sza’ar – akinek azóta több pártja és ellentmondásos nyilatkozata volt, mint amennyi mandátumra számíthatna, amennyiben új választásokat írnának ki, úgy tűnik azt is elfelejtette, hogy nem sokkal a Szimchát Tóra-i mészárlások előtt kórházi kezelést javasolt Levinnek, azt követően, hogy ez utóbbi a Legfelsőbb Bíróságot poszt-cionista programok által torzultnak nevezte.
Sza’ar elmondása szerinti kompromisszumos, a lényegen valójában nem sokat változtató jogszabály javaslat utolsó olvasatainak megszavazását hosszú parlamenti vita előzi meg.
A hagyományos bírákat kiválasztó bizottság, melynek összehívását Levin végül nem tudta megakadályozni, egy év halasztgatást követően január végén mégis összeült és megválasztotta Jichák Amitot a Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetve Noam Szohlberg bírót alelnöknek. A döntést az igazságügyi miniszter nem hajlandó elfogadni.
Levin bojkottja precedens nélküli, új törvénye pedig aláássa a jelenleg érvényes bizottság működését.
Az új jogszabály központi eleme a bírák kinevezéséért felelős bizottság alapvető átalakítására irányul, ezt követően pedig a koalíció áttér az „Alaptörvény: Jogalkotás” fejezet véglegesítésére.
Ilymódon, a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kinevezéséhez 9 tagból legalább 5 szavazatára lenne szükség, beleértve legalább egy koalíciós és egy ellenzéki képviselő egyetértését, ami eltér a jelenlegi helyzettől, miszerint 9-ből 7 szavazatra van szükség a testület bíráinak kinevezéséhez. Levin terve nagyjából azt jelenti, hogy a bizottságban részt vevő három legfelsőbb bírósági bíró elveszti eddigi automatikus vétójogát. Emellett, a tervezet szerint a bizottság két ügyvédi kamarai képviselőjét kiiktatnák, a helyükre kerülő két ügyvéd egyikét a koalíció, másikat pedig az ellenzék nevezné ki, azaz a szakmai szempontokat teljes mértékben felváltja a politikai érdek szerinti kinevezés.
Az „Alaptörvény: jogalkotás” fejezet megszünteti a Legfelsőbb Bíróság demokratikus fékek és korlátok képességét, hatáskörét kizárólag törvények megsemmisítésére korlátozza, másrészt a Kneszet valamennyire korlátozott lesz az Alaptörvények elfogadásában, ami a Legfelsőbb Bíróság kihagyásával kikerülhető lesz.
A jóváhagyás előtt álló javaslat elvileg a következő Kneszet megválasztásától lép érvénybe, megjegyezve, hogy néhány lényeges kérdésre, mint például a testület elnöke megválasztásának mikéntjére nem ad választ, ugyanis Levin köztudottan ellenzi az Izrael Állam megalakulása óta hatályos rangidős hagyományt. Továbbá, a patthelyzet kialakulásának megakadályozása végett a terv tartalmaz egy további mechanizmust, arra az esetre, ha koalíció és az ellenzék nem jutna közös nevezőre. Eszerint egy év kinevezések nélküli időszakot követően, és ha két Legfelsőbb Bírósági hely is betöltetlen maradna, a koalíció három jelöltet, az ellenzék pedig szintén három jelöltet állítana, és mindkét fél választana egy bírót a másik listájáról, ami végül arra is ösztönözheti a feleket, hogy egy éven át ne egyezzenek meg.
Levin év elején bejelentett szándékát követően a koalíció nem szándékozott új törvényt benyújtani [és végig vinni a szakmai vonalon] a bírákat kiválasztó bizottság összetételének megváltoztatására, hanem azokat a már meglévő törvényjavaslatokat kívánja felmelegíteni, amelyek már eleve a második és harmadik olvasat előtt állnak, így gyorsan kiegészítve a módosításokkal hamar letudták a Kneszet Alkotmányügyi Bizottságában.
Baharav-Miara főügyész ellenezte a jogszabályt, és kijelentette, hogy nem fogja megvédeni, amennyiben a Legfelsőbb Bíróság elé kerül, arra hivatkozva, hogy tartalma alkotmányellenes. A független bírói kar Izrael működési rendszerében központi garancia a kormányzati hatalommal való visszaélés megelőzésére, – áll a főügyész indoklásában, hozzátéve, hogy Levin vázlata révén a bírák kiválasztásának módja olyan módszerré válik, miszerint a politikai konszenzus elsőbbséget élvez szakmai megfontolások kárára.
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszterrel és frakciójával ismét kiegészült koalíciónak köszönhetően, és hasonlóan a tegnapi költségvetéshez, a Levin-Sza’ar projekt megszavazása is borítékolható, a nagyobb dráma azonban most is az utcán zajlott.
Tegnap tiltakozók tömege jelent meg a Kneszet épülete előtt folytatva az elmúlt napok tüntetés hullámát. Az igazságügyi reform elleni tiltakozása mellett, az összegyűlt tömeg a Gázábán fogvatartott összes túsz szabadon bocsátását, egy állami vizsgálóbizottság felállítását, és új választások kiírását követeli.
Időközben, a parlament előtt a Bajtársak tartalékos szövetség felállított egy „Katar Nagykövetség” installációt, utalva a miniszterelnök hivatalát érintő Katar-gate vizsgálatra.
A tüntetésen felszólalók között volt Chili Trooper (Nemzeti Tábor). A Jeruzsálemben, Daniel Trooper rabbi kilenc gyermekének egyikeként született képviselő, korábban a Horev jesivába járt, katonai szolgálata alatt a Duvdevan egység tagja volt, beszédében hangsúlyozta – „59 testvérünk van Gázában. Mindannyiunknak úgy kell tekintenünk magunkra, mintha mi magunk sínylődnénk Gáza alagútjaiban. Ez a kölcsönös felelősség. Amikor Goldknopf miniszter egy förtelmes dal dallamára táncol, annak semmi köze a koalícióhoz, a jobb- vagy baloldalhoz. Harcosok minden társadalmi rétegből nehezen viselik a terhet, amikor a kormány minisztereinek majdnem egyharmada arra buzdítja támogatóit, hogy ne vonuljanak be a hadseregbe.”
Majd hozzátette, – „igaz, itt különböző nézeteket valló emberek vannak, de közösen harcolunk az ellenségeink ellen, és együtt küzdünk Izrael zsidó és demokratikus jelleméért. A kahanizmus az ellentéte a zsidóságnak. Azért vagyunk itt, mert amikor rabbik arra szólítanak fel, hogy tépjék szét a behívóparancsokat, megszégyenítik azokat a tömegeket, akik félretették tankönyveiket, és fegyvert ragadtak.”
Az Ügyvédi Kamara elnöke, Amit Becher a Kneszetben szavazás előtt álló törvénnyel kapcsolatban kijelentette, miszerint nincs benne kompromisszum, hanem a politikusok teljes hatalomátvétele a bírák kiválasztása felett, ezért „Izrael népe harcolni fog a demokráciáért, ahogyan két évvel ezelőtt is harcoltunk, és megakadályoztuk a rendszerváltási kísérletet. Kifogásoljuk a törvényt, győzni fogunk, mert nincs más országunk, nincs más demokráciánk. Győzni fogunk az államért és gyermekeinkért.”
Erősödő Hamász-ellenes tüntetések Gázában
Egyre szélesebb tömegeket vonzanak a Hamász-ellenes tüntetések a Gázai övezetben. Tegnap különböző helyszíneken több ezren vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a háború folytatása és a terrorszervezet uralma ellen.
A Szimchát Tóra-i mészárlások óta eltelt több mint másfél év után precedens nélküli a feldühödött gázaiak fellépése az övezetet még mindig uraló terrorszervezet ellen.
Az északi Bét Lahijában a lakosok második napja vonultak az utcára, miközben azt skandálták, hogy „Hamász kifelé, kifelé! A Hamász terrorista!” A közismert jelszó korábban a kairói tömegek körében hangzott el először a Muszlim Testvériség elleni tüntetéseken.
Az egyik tüntető tovább ment, és a terrorszervezet vezetőit bírálta, mondván- „sem Hamdán, sem al- Zahar – mi döntünk! Véget kell vetni a háborúnak, és ki kell űzni innen a Hamászt. Mi vagyunk az ellenállás, nem ők. Mi fizetjük meg az árát, nem ők.”
Emellett, a központi övezetben található Nuszeirat menekülttáborban a résztvevők szintén a terrorszervezetet bírálták, és felszólították tagjait, hogy hagyják el Gázát. Dir al-Balah városban tartott első demonstráción a felvonulók magasba tartott tábláin a „vessünk véget a háborúnak, élni akarunk, gyermekeink vére nem áldozható fel,” – feliratok olvashatóak.
A rivális Fatah mozgalom gázai szóvivője Mundar Haiek, felszólította a Hamászt, hogy vegye figyelembe az emberek követeléseit, és lépjen vissza, hangsúlyozva azt is, hogy a terrorszervezet uralma veszélyezteti a palesztin ügyet, miközben az övezet irányításának a Palesztin Hatóság, és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részére történő átadásra szólította fel a Hamászt. A Fatah szóvivője hozzátette, hogy a klánok és képviselőik korábban is követelték a Hamásztól, hogy mondjon le a hatalomról, „egy követelés, amelyre a mozgalom korábban nem reagált,” ugyanakkor állítása szerint „a gázaiak ismét az utcára vonultak, azt követelve a Hamásztól, hogy ne áldozza fel gyermekeiket saját szűk pártérdekeiért.”
Válaszul, a Hamász a tüntetéseket izraeli kényszerítésként igyekezett beállítani, mondván – „az ellenség védelmi minisztere, Jiszráel Katz felszólította (tegnap) rettenthetetlen embereinket a Gázai övezetben, hogy lázadjanak fel az ellenállás ellen, amíg el nem távolítják az övezetből. Szeretnénk elmagyarázni Katznak, hogy az ellenállás a palesztin ügy méhéből született, és hogy minden palesztin családnak van fia, apja, testvére vagy nagybátyja az ellenállásban. Akkor hogyan hívhatsz fel minket arra, hogy lázadjunk népünk, testvéreink és apáink ellen?” – áll a közleményben.
Katz, a tegnapi első nagyobb tüntetés kapcsán tette közzé az említett felhívást, azt követően, hogy a Gázai övezet északi részén – Gázaváros Szedzsaijja negyedében a terrorszervezet ellen tüntetők „Allah kedvéért, Hamász takarodj. Élni akarunk” szlogeneket skandálták. Mire a védelmi miniszter arra figyelmeztette a gázaiakat, hogy a hadsereg hamarosan az övezet további területein is bevetésre kerül, majd a Hamász kiszorítására szólított fel.
Eközben a gázai tüntetők ma délután újból az utcára fognak vonulni a terrorszervezet távozását követelve, míg a Hamász egyelőre azt állítja, hogy folytatja az ellenállást, és nem hajlandó engedni a belső nyomásnak.
The post Tüntetések, mindenhol first appeared on Új Kelet Live.
