ujkeletlive

Byron, viharos héber melódiák

Nem tudni mi ihlette az izraeli partokhoz közelítő hurrikánszerű vihar névadóját, ámde lehetséges, hogy a zsidó állam örökös háborús és politikai viharoktól sosem mentes örvényeihez illeszkedő rövid életű ámde annál inkább világraszóló sikerektől, és botrányoktól egyaránt hangos George Gordon Noel Byronra, és költészetére gondolt.

Mindenesetre több mint kétszáz év után Lord Byron mindent elsöprő erejével kelt életre a Közel-Keleten, nyomában a relatív rövid ideig tartó, orkán erejű szélvihar kíséretében érkező esőhullám hirtelen kitörő árvizeket, és áradásokat, illetve áramkimaradásokat okozhat országszerte.

A mentőszolgálatok, és vészhelyzeti hatóságok akár 100 km/óra erejű széllökésekre, erős lehűlésre és esőhullámra figyelmeztetnek. A Byron várhatóan szerda este éri el az ország területét, a nyomában lezúduló teljes csapadékmennyiség néhány órán belül elérheti a 200 millimétert.

  • A Természetvédelmi és Nemzeti Parkok Hatósága figyelmeztetést adott ki különös tekintettel a Holt-tenger környéki patakoknál, a Júdeai-sivatagban, és a Jordán-völgyben várható villámáradások miatt. A közlemény szerint áradás idején tilos a patakpart megközelítése, és tilos gyalog, vagy járművel belépni a patakmedrekbe.
  • Lakott területen áradások idején tilos a liftek használata, illetve a mélygarázsok megközelítése, a földalatti lakóterületeket ki kell üríteni.
  • A hatóságok továbbá figyelmeztetnek a jegesedés vagy hó felhalmozódása miatti csúszásveszélyre, illetve hangsúlyozza az elektromos és fűtőkészülékek rendszeres ellenőrzésének fontosságát.
  • A Magen David Adom mentőszolgálat felhívja a figyelmet az idős hozzátartozókkal való kapcsolattartásra, illetve a légzést segítő készülékek tartalék akkumulátorainak ellenőrzésére áramkimaradás esetére.

A viszonylag száraz őszi évszak kellemes napsütéses időszakának véget vetve már az éjszaka folyamán megkezdődött heves esőzések jelzik a partokhoz közelítő vihart, előszeleként a reggeli órákban villámlás, és további esőzés várható a tengerpart közelében, főként Tel-Avivtól északra, majd a Byron várhatóan szerda hajnalban erősödő esőhullámmal érkezik, és végigsöpörve a partokon kiterjed az ország belső részeire is.

Csütörtökön tovább folytatódik az eső és a szélvihar az ország nagy részén, a vihar várhatóan péntek hajnalban tetőzik, és hagyja el az országot. A déli óráktól fokozatosan gyengül az eső, a nap végére pedig hideg, gyenge záporokkal megszakított többnyire száraz idő várható. Szombattól fokozatosan javul az idő, jövő héttől pedig visszatérnek a 20 fok körüli csendes őszi napok.

A lehetséges áramkimaradások, és a kényszerű szobafogság esetén pedig visszatérhetünk stílusosan a költő Byront idéző gyertyafény melletti olvasásra. Annál is inkább, mert akarva akaratlanul Byron legszebb 30 versét összefűző kötet kapcsolódik a zsidósághoz.

Az 1815-ben megjelent „Héber melódiák” Isaac Nathan zenéjének kíséretére íródtak, aki a költői dallamok megszólaltatása közben azt vallotta, hogy azok a jeruzsálemi Templom szolgálatának idejéből származnak.

Nathan a Canterbury zsinagóga lengyel kántorának fia, eredetileg rabbi, emellett zeneszerző is volt. 1813 májusában hirdetést tett közzé a londoni Gentleman’s Magazine-ban, és bejelentette, hogy „hamarosan kiadja a Hebrew Melodies című művet, amelyben mindegyik dal több mint 1000 éves, és néhányat közülük az ókori zsidók már a Templom pusztulása előtt is előadtak,” a dallamokhoz pedig zsinagógai használatból átvett szövegek alapján alkotó költőt keresett. Az első jelölt Walter Scott után jutott el Byronhoz, akit lelkesített a zsidó kultúra megismerése. A Héber melódiák verseinek többsége Nathan és Byron találkozásai során született, az egyik legszebb költemény a „She Walks in Beauty” azonban korábban íródott, mégis a kötet leghíresebb darabjaként ismert.

GEORGE GORDON BYRON: AHOGY ITT JÁR-KÉL

Ahogy itt jár-kél, szép, miként a csillagtüzes éjszaka; fénybe árnyat és árnyba fényt szűr arca, szeme, mosolya: oly szeliden ragyog felénk, ahogy a vad nappal soha. Egy sugár még, egy árnyat el, – s a fele báj nem volna itt, a varázs, mely arcán tüzel s belengi holló-fürtjeit a drága fej körül, amely égi eszmékről álmodik. S mi ajkán s homlokán lebeg, az a pír, az az eleven, s az a derű a szeretet munkáját zengi édesen: földi jóságot és szivet, melyben tiszta a szerelem. (Fordította – Szabó Lőrinc)

Politikai vihar a Kneszetben

Binjámin Netanjahu miniszterelnök célja az ultraortodoxok sorozását kikerülő törvénnyel a kormány mandátumának kitöltése, azaz az előrehozott választások kitolása, ami mindaddig lehetséges, míg a háredi frakciók annak ellenére, hogy ellenzékben ülnek, nem támogatják a Kneszet felosztását.

Mindeközben a törvényhozás tulajdonképpen arra korlátozódik, hogy az egyes frakciók érdekeltségeit szolgáló javaslatokat, és legfőképpen a következő évi költségvetést megszavazza. 

Összegezve, a kormány a jelenleg ellenzékben ülő ultraortodoxok nélkül nem tud törvényt mrgszavaztatni, a szefárd Sász és askenázi Jahadut HaTora frakciók pedig ellentmondva korábbi ígéreteiknek ismét azzal fenyegetőznek, hogy a Külügyi és Védelmi Bizottság elnöke, Boaz Biszmut (Likud) lassú előre haladása miatt a törvényjavaslatok előmozdítását illetően tartózkodnak a koalíciót támogatni a törvényhozásban.

A KAN közszolgálati csatorna úgy tudja, annak ellenére, hogy ezen a héten azt ígérték, hogy véget vetnek a szavazási bojkottnak, addig nem terveznek változtatni, amíg nem látnak előrelépést a mentességi törvény ügyében. A csatornának nyilatkozó párt tisztviselők Biszmutot hibáztatják, mondván „sokkal gyorsabban is megtehette volna,” – arra utalva, hogy Netanjahu ígéretével ellentétben, aki a törvény hónap végéig történő lezárását sürgeti, és annak ellenére, Biszmut többször is összehívta a bizottságot, a törvényjavaslat messze áll a végső szavazástól.

Az úgynevezett sorozási (giusz) törvényt korábban a Kneszet előzetes olvasatban megszavazta, majd átkerült a Külügyi és Védelmi Bizottság elé jóváhagyásra, jogerőre akkor emelkedhet, ha végül a plénum második és harmadik olvasatban is megszavazza, és feltéve, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem helyezi hatályon kívül. A bizottság korábbi elnöke, Juli Edelstein (Likud) nem volt hajlandó egy látszat törvény összeállítására, ami a tartalékoskra, és az adófizetőkre is újabb terheket ró, ezért Netanjahu menesztette. Utódjaként, Biszmut olyan tervezettel állt elő, ami ellenőrzés és szankciók nélkül biztosítja az ultraortodoxok kvázi kibújását a sorkatonai szolgálat alól jelentős költségvetési összegek kifizetése mellett. Az ultraortodox frakciók, és a mögöttük álló vallási vezetők visszatérésüket a kormányba a törvény gyors megszavazásától teszik függővé. Többek között a Likud szavazók körében is erős társadalmi elutasítás miatt a koalíción belül is egyre inkább ellenzik a törvényt.

Netanjahu azonban változatlanul támogatja a  vitatott törvényjavaslatot. A múlt héten ugyan lemondta az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatót, tegnap a Kneszetben viszont heves szónoklatban védte meg a sorkatonai szolgálat alóli felmentést.

Az ellenzék által kikényszerített úgynevezett „40 aláírásos vita” keretében a miniszterelnök mindent egybe sorolva dicsérte a tervezett törvényt, a kormány gázai háborúval kapcsolatos kezelését, Izrael külkapcsolatait, nem mellesleg ide sorolva saját jogi ügyeit is.

A miniszterelnök szerint visszautasítva azon állítást, miszerint „Izrael nemzetközi megítélése összeomlott,” azzal érvelt, hogy az ország  diplomáciailag, katonailag és gazdaságilag továbbra is erős a két éve zajló háború ellenére. Kiemelte globális vezetőkkel ápolt kapcsolatait, és megvédett több vitatott intézkedést is, többek között a Jichak Herzog elnökhöz benyújtott kegyelmi kérvényét, illetve az október 7-i mészárlást vizsgáló állami bizottság elutasítását.

  • Netanjahu szerint „sok ország, és sok vezető keresi a kapcsolatot Izraellel,” és bár elismerte, hogy „vannak kihívások,” a gázai háború miatti nemzetközi felháborodást, valamint a humanitárius helyzet kritikáit „az antiszemitizmus hullámaira” hárította.
  • Továbbá, megismételte ugyanazokat a kliséket, amit felszólalásai során szokott, mondván – „a végéhez közeledik” Trump 20 pontos gázai terve első szakaszának végrehajtása, és hogy Izrael következő feladata „a Hamász lefegyverzése, és a Gázai övezet demilitarizálása,” miközben továbbra is az utolsó túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványainak visszaadásán dolgoznak.
  • Majd szóbakerültek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel ápolt személyes kapcsolatai,  melyek elmondása szerint az utóbbi hónapokban újraéledtek.
  • Az ellene folyamatban lévő korrupciós perekben benyújtott kegyelmi kérvényére, és az október 7-i támadásokat vizsgáló bizottság felállítására is kitérve, kijelentette, hogy az ország érdeke indokolja perének leállítását, bár hozzátette: „ha megtörténik, megtörténik, ha nem, nem.”
  • Az állami vizsgálóbizottság helyett tervezett politikai bizottságot illetően, Netanjahu kijelentette, hogy „független lesz, és széles körű társadalmi bizalmat élvez,” illetve azt ígérte, miszerint „kemény feladat lesz, mindenkinek kihívásokat tartogat.”

Netanjahu az ultraortodoxok sorozása néven jegyzett törvényt „történelmi folyamat kezdetének” nevezte, miközben azzal vádolta az ellenzéket, hogy korábban „mentességi javaslatot” nyújtott be.

„A katonai szolgálatot kikerülő törvényt ti hoztátok, nem mi,” – állítja Netanjahu, azzal érvelve, hogy kormánya javaslata „három-négyszer magasabb” bevonási célokat teljesítene, mint a korábbi Bennett–Lapid-kormány által indítványozott terv, emellett azt állította, hogy a javaslat csökkenti a tartalékosok terheit, és növeli a háredi sorozást, mondván: „minden egyes háredi reguláris zászlóalj után tíz tartalékos zászlóalj szabadul fel,” ami szerinte több száz tartalékos zászlóalj tömeges felmentését eredményezné.

A miniszterelnök után felszólaló Jáir Lapid (Jes Atid) az ellenzék vezetője azzal vádolta Netanjahut, és szövetségeseit, hogy szándékosan kerülik a bizottsági vitákat, hogy távol tartsák magukat a törvényjavaslattól, miközben azt ígérte, hogy a háredik kibújását a Kneszet semmiképpen sem fogja megszavazni. Az elnöki kegyelmi kérelmet illetően arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy „vallja be bűnösségét, fogadja el, hogy ez erkölcsi romlottsággal jár, és menjen haza,” hozzátéve, hogy minden más megoldás „szétszakítaná az országot.” Az állami vizsgálóbizottság elutasítására vonatkozóan, Lapid azt mondta, hogy a Netanjahu által támogatott politikai bizottság felállítása az október 7-i események kivizsgálására, tulajdonképpen „saját magatok kivizsgálása.”

Visszatérve a sorozási törvényre, a Külügyi és Védelmi Bizottság jogi tanácsadója, Miri Frenkel Sor ügyvéd, hétfő este levélben fogalmazta meg fenntartásait, arra figyelmeztetve, hogy a civil–biztonsági szolgálat bevonása a behívási célokat illetően – a jelenlegi tervezet szerint nem felel meg a biztonsági szükségleteknek, ezért nem számolható fel a kvóták részeként.

„A civil–biztonsági szolgálati alternatíva, amely kizárólag a háredi oktatási intézmények végzősei számára elérhető, sérti az egyenlőséget, mivel a nemzeti-civil szolgálat természete alapvetően eltér a katonai szolgálattól, még akkor is, ha civil–biztonsági szolgálatról van szó. Többek között azért, mert önkéntes, jelentősen rövidebb a katonai szolgálatnál, és nem tartalmaz tartalékos szolgálatot sem.”

Továbbá hozzátette – „a civil–biztonsági szolgálat alternatívája – bár közelebb áll a biztonsági komponenshez, mint a sima nemzeti-civil szolgálat, jelenleg nem felel meg a mai biztonsági szükségleteknek, amelyek a hadsereg harcoló állományának bővítését követelik meg,” – áll a levélben, utalva arra, hogy a Biszmut-féle javaslat szerint a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó szervezetekben végzett civil szolgálat is szolgálatnak minősülne, mint például a Sábák a Moszad, továbbá a Büntetés-végrehajtási Szolgálat, és a rendőrség.

Mindent összevetve, az új javaslat alapvető eleme a pénz, és úgy van kialakítva, hogy kockázat nélkül a költségvetés nagyrészét az ultraortodoxok visszakapják, anélkül, hogy bármit is teljesíteniük kellett volna. Hab a tortán, hogy az eddig kiküldött behívókat automatikusan törlik, visszamenőlegesen feloldva a Legfelsőbb Bíróság által kötelezővé tett szankciókat, nem mellesleg az ultraortodoxok sorozása másfél évre le kerül napirendről, ugyanis a határidő végéig senki sem fogja számonkérni a toborzási célokat, azaz végezetül a két háredi frakció visszatér a kormányba, hogy megakadályozzák az előrehozott választások kiírását.

Egyértelmű különbségek a Biszmut, és korábbi Edelstein-féle változatok között

  • Nehezen értelmezhető kritériumok, mint például kit tekintenek háredi személynek? Biszmut szerint mindenkit, aki ultraortodox [háredi] oktatási intézményben vagy jesivában tanult 14 és 18 éves kora között, vagyis, akik a sorozási kor elérésére már nem tanulnak szintén kikerülik a sorkatonai szolgálatot;
  • a toborzási célok szerint 8160 fiatalnak kell bevonulnia katonai vagy polgári szolgálatra az első évben – amely ténylegesen másfél évig, azaz 2027 júniusáig tart.  A második évben a szám 6840-re csökken, majd a harmadik évben 7920-ra nő, a negyedik évben pedig legalább 8500-ra. Az ötödik évtől kezdve a haredi oktatásból kikerülők éves korosztályának 50%-át kell bevonni, a 10%-os polgári szolgálati keret megtartásával.
  • Szembetűnő, hogy az első szakasz másfél évig tart, és 2027 júniusáig nem releváns hányan vonultak be, a lényeg viszont az, hogy a költségvetés túlnyomó részét visszakapják – még akkor is, ha végül kiderül, hogy nem teljesítették a célokat.
  • Összehasonlításképp: a mind a háború előtti egyeztetések, mind Edelstein későbbi – szigorúbbnak tartott – javaslata szerint féléves célokat határoztak meg, hogy gyorsabban értékelhető legyen a teljesítésről, ezúttal azonban mindezt törölték.
  • Intézményi szankciók Bismut javaslata szerint:
  • A törvény elfogadásával a jesivák költségvetésének felét azonnal visszaadják;
  • a másik felét az első év végén kapják vissza, ha a cél 75%-át teljesítették. Ennek hiányában csökken a költségvetés, de a törvény szerint a célt csak másfél év múlva ellenőrzik;
  • a második évben 80%, a harmadikban 90% alatti teljesítés esetén vonnak el költségvetést.

Személyes szankciók – törvény életbe lépésével minden jesivatanuló, aki halasztást kap, 23 éves koráig nem utazhat külföldre és nem szerezhet jogosítványt, de egy kivételi bizottság, amelyben a rabbik tanácsának képviselője is helyet kap, felmentést adhat külföldi utazásra vagy jogosítványra.

  • emellett nem kapnak adókedvezményt és akadémiai ösztöndíjat, amelyre sorozás nélkül is alig akad példa a háredi közösségben;
  • továbbá, a következő években, ha nem teljesítik a célokat, további szankciók lépnek életbe: az első év végén megszűnik a bölcsődei támogatás, és a tömegközlekedési kedvezmény, később pedig az olcsó lakhatási lehetőségek és a társadalombiztosítási kedvezmények – megjegyzendő, a következő év, szintén másfél év, addig senki sem ellenőrzi a teljesítést.
  • Igen, de – a szankciók csak névlegesen személyre szabottak, ugyanis kizárólag az összesített célok esetén kerülnek bevezetésre, és jóval később.

Intézményi szankciók Edelstein javaslata szerint:

Az előbb említettekkel szemben, féléves ellenőrzéseket és hozzájuk kapcsolt szankciókat tartalmazott: például már az első félévben megvonták volna a bölcsődetámogatás 50%-át, ha nem teljesül a cél. Továbbá Edelstein verziójában szerepelt ujjlenyomatos biometrikus jelenlét-ellenőrzés a jesivákban, amivel kiszűrhető a ténylegesen tanulók száma, de ez most kimarad, és helyette bekerült a homályos két éves részvétel az oktatási rendszerben. Továbbá, Edelstein ragaszkodott ahhoz, miszerint a polgári szolgálat nem számított volna be; illetve  a toborzási célok 35%-át harcoló katonáknak kellett volna kitennie. Emellett, a külföldre utazási tilalom sem korlátozódott volna mindössze 23 éves korig.

Biszmut törvénye azt is kimondja, hogy a vezérkari főnök bizottságot hoz létre annak vizsgálatára, hogy a hadsereg elegendő háredi-specifikus szolgálati pályát hozott-e létre, melynek tagjai: egy nyugalmazott vezérőrnagy; egy nyugalmazott alezredes, jesivai háttérrel és háredi életmóddal; egy tiszt a személyzeti igazgatóságból; a Főrabbi javaslatára egy nyugalmazott rabbinikus bírósági bíró.

Eközben a Külügyi és Védelmi Bizottság tegnap jóváhagyta Jiszráel Katz kérését a kormány döntésének megfelelően, miszerint a tartalékos katonák 8-as parancs szerinti behívását meghosszabbítják.

The post Izraeli viharok – útban a Byron, és politikai tornádó a Kneszetben first appeared on Új Kelet Live.