ujkeletlive

Diplomácia

Irán továbbra is fenyeget

Iráni forrásokat idézve, a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a teheráni vezetés jelezte Washingtonnak, miszerint az Izraelnek tulajdonított, damaszkuszi nagykövetsége elleni támadásra, kerülve a nagyobb eszkalációt, de nem elhamarkodottan fog reagálni, mivel egyidejűleg a gázai fegyverszünetet is szorgalmazza. Az üzenetet állítólag Hosszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter adta át vasárnapi ománi látogatása során, mely öbölmenti arab állam már korábban is közvetített Teherán és Washington között.

Az iráni külügyminiszter állítólagos üzenetét a felek ezidáig nem erősítették meg, a Fehér Ház szóvivője pedig csak annyit volt hajlandó hozzáfűzni, miszerint az Egyesült Államok közölte Iránnal, hogy nem vett részt a nagykövetség elleni támadásban.

Az Izraelnek tulajdonított damaszkuszi likvidálás során az iráni Forradalmi Gárda szíriai legfelsőbb parancsnoka, helyettese, öt másik gárda parancsnok és legalább egy Hezbollah-tag vesztette életét, következményeként Teherán megfelelő megtorlást helyezett kilátásba, ami tovább súlyosbítja az amúgy is feszült helyzetet a régióban.

A várható iráni támadás mérséklése érdekében az amerikai külügy, és az európai vezetők egyaránt igyekeznek diplomácia úton enyhíteni a feszültséget. A Fehér Ház közel-keleti megbízottja Brett McGurk közvetítésével arra kérte az öbölmenti országok külügyminisztereit, hogy gyakoroljanak nyomást Iránra a deeszkaláció szükségességét illetően.

Szintén a Biden-kormány kérésére Annalena Baerbock német külügyminiszter telefonon konzultált Amir-Abdollahiannal a kialakult helyzet mérsékléséről. Az iráni külügyminiszter a Reuters által közzétett üzenettel hasonló választ adott, mondván Irán eltökélt a damaszkuszi konzulátus épületének múlt heti izraeli bombázására adott válasz iránt, de ezt megfelelő, és korlátozott módon fogja megtenni, – jelentette a beszélgetést közvetlenül ismerő forrásra hivatkozva Barak Ravid, a Walla riportere.

Baerbock az Egyesült Államok üzenetét közvetítve figyelmeztette Amir-Abdollahiant, hogy ne becsülje alá az iráni támadásra adott izraeli válaszlépés mértékét, – közölte a forrás, hozzátéve azt is, hogy bár az iráni külügyminiszter szerint a válaszcsapás korlátozott lesz, azt nem tudni, hogy Irán miként definiálja a korlátozott választ lényegében.

Az iráni külügyminisztérium szerint Amir-Abdollahian közölte Baerbockal, hogy Izrael a támadással megsértette a nemzetközi jogot és a bécsi egyezményt, illetve „a törvényes önvédelem az agresszor megbüntetése céljából szükségszerű.”

Válaszul, a német külügyminisztérium közleményben szólította fel a feleket maximális önmérséklet tanúsítására, mondván „a további regionális eszkaláció elkerülése mindannyiunk érdeke kell, hogy legyen.”

Rishi Sunak brit miniszterelnök nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Irán fenyegetései Izrael megtámadásával kapcsolatban „teljesen elfogadhatatlanok,” miközben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság „teljes mértékben támogatja Izrael önvédelemhez való jogát ez esetben.” Hasonló közleményt adott ki Emmanuel Macron francia elnök.

Időközben az amerikai és az izraeli védelmi miniszter csütörtökön telefonon konzultált egy esetleges Izrael elleni iráni támadásra való felkészülésről, Michael Kurilla tábornok, a CENTCOM parancsnoka szintén tegnap Tel-Avivban találkozott Herci Halevivel, az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnökével.

Eközben, az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége arra utasította az amerikai kormány alkalmazottait és családjaikat, hogy korlátozzák Izraelen belüli utazásukat.

„Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége emlékezteti az Egyesült Államok polgárait a személyes biztonság érdekében az óvatosság és a fokozott tudatosság szükségességére, mivel a biztonsági incidensek gyakran figyelmeztetés nélkül történnek.  A biztonsági környezet továbbra is összetett, a politikai helyzettől, és a közelmúlt eseményeitől függően gyorsan változhat,” – áll a nagykövetség közleményében.

Továbbá, a nagykövetség arra figyelmeztet, hogy „óvatosságból az amerikai kormány alkalmazottai és családtagjaik további intézkedésig nem utazhatnak Tel-Aviv, Jeruzsálem és Be’erseva területén kívülre. Az amerikai kormányzati alkalmazottaknak engedélyezik az átutazást e három terület között személyes utazások céljából.” A figyelmeztetésben arra is utal, hogy „az amerikai nagykövetség tovább korlátozhatja vagy megtilthatja az amerikai kormány alkalmazottainak és családtagjaiknak, hogy Izrael bizonyos területeire utazzanak (beleértve Jeruzsálem óvárosát, és Ciszjordániát).”

Vallás, politika és a katonai szolgálat

Azt követően, hogy a múlt hónap végén a Legfelsőbb Bíróság ideiglenes végzést adott ki, miszerint április 1-jétől leállítja az állami kifizetéseket azon jesivák részére, ahol nem tesznek eleget a diákok katonai toborzását illetően, Mose Arbel (Sász) belügyminiszter egy tegnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy a háredi közösségnek változtatnia kell  szemléletén, és fel kell ismernie, hogy a katonai szolgálat megtagadása már nem releváns.

„Az október hetedike utáni valóságot a háredi közvéleménynek meg kell értenie és interiorizálnia kell. Továbbra már nincs erkölcsi lehetőség arra, hogy így folytassák,” – mondta Arbel egy podcast műsorban, hangsúlyozva azt is, hogy az évente 1500 besorozásra kötelezettnek is azok közé kell tartoznia, akik viselik a terhet, és a világon semmi sem indokolja, hogy a definíció szerint nem a Tóra-tanulással foglalkozók ne legyenek a hadsereg részei.

Sorozás-párti véleményét korábban egy, a héber médiában is közzétett, Necah Jehuda [háredi] zászlóalj vezetőjének írt levelében is szóvátette, az ultraortodox fiatalok értelmes, hosszú távú katonai szolgálatba való integrálását bátorítva. 

A háredi közösségek azonban nem értenek egyet a belügyminiszter és a Legfelsőbb Bíróság által ismertetett elvekkel. A Jeruzsálemi Sorozási Központ előtt a szélsőséges Jeruzsálemi Frakcióhoz kötődő ultraortodox tüntetők ezrei gyűltek össze tegnap, és a katonai szolgálat ellen tiltakozva – „az izraeli hatóságok üldözik a Tóra-tudósokat,” illetve „börtönbe és nem a hadseregbe” feliratú táblákkal felvonulva azt kiabálták, hogy inkább a halált választják, mint a sorozást.

A tüntetésen felszólaló egyik rabbi kijelentette: „erővel és büszkeséggel lázadunk az állam ellen, és bejelentjük – meghalunk, de nem vonulunk be. Úgy bánnak a háredi lelkekkel, mint a nácik a zsidókkal. A hatóságok jól megtanulták, hogy nincs értelme tárgyalni a háredikkel, ez egy rendelet a megsemmisítésünkre.”

Szintén a tegnapi nap folyamán, Gali Baharav-Miara főügyész arról tájékoztatta a kormányt, hogy „nincs jogalapja” az ultraortodox közösség tagjai további mentesítésére a hadseregbe való besorozás alól. Baharav-Miara azt követően reagált, hogy kormány kérelmet nyújtott be, miszerint a bíróságon magánszemély által képviseltethesse érdekeit, nem pedig a főügyész hivatala által, mivel ez utóbbi elutasította azon törekvéseiket, melyek az ultraortodox sorköteles férfiak általános katonai mentesítésének fenntartására irányultak. A főügyész azonban elutasítva a kérést azt válaszolta, miszerint ezt a lehetőséget csak azt követően lehet megvizsgálni, hogy az állam tájékoztatja a Legfelsőbb Bíróságot arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy megkezdje a háredi közösség behívását, amire egyébként április végéig kötelezték.

Joszi Fuchs kabinetfőnöknek írt levelében Baharav-Miara megismételte álláspontját, miszerint a hadseregnek azonnal meg kell kezdenie a háredi sorkatonák behívását, hangsúlyozva – „az Ön levelében kifejtett elképzelés, miszerint a kormány egyelőre tartózkodhat a jesiva diákok toborzásától semmilyen jogi alapon nem nyugszik.”

Eközben, saját pártja – a Sász is elhatárolódott Mose Arbel belügyminiszter kijelentéseitől, mondván „a sorozási törvény és a jesiva diákjai státuszának témája kizárólag a Tóra Bölcsei Tanácsának rabbijaira van bízva, és azt a mozgalom elnöke, Árje Deri rabbi [a Sász vezetője] és a tárgyalásokon részt vevő képviselője, Ariel Atiasz rabbi kezeli.”

A közlemény továbbá hozzáteszi – „a mozgalom képviselőit arra utasították, hogy egyáltalán ne kommentálják a kérdést, a mozgalom hivatalos álláspontját kizárólag a párt hivatalos csatornáin keresztül fogják közölni.”

Emellett, tizennyolc prominens rabbi, aki kapcsolatban áll a szefárd ultraortodox Sász párttal, vasárnap elutasított minden kompromisszumot az ultraortodox zsidók besorozásával kapcsolatban.

A jesiva vezetők és befolyásos rabbik, köztük Ovadia Joszef, Jichák Jozsef szefárd főrabbi fia által aláírt levél az askenázi ultraortodox társadalom vezetőihez hasonló álláspontot fogalmaz meg, ahol több vezető elutasította a besorozást.

„A megalkuvás tönkretételhez vezet” – áll a dokumentumban, hozzátéve: „Nem fogunk megrettenni attól, hogy börtönbe kerülünk”, és „bátran adjuk lelkünket szent Tóránk őrzésére.”

Az „Egyértelmű utasítások a hadkötelezettségre vonatkozó határozatokkal szemben” című dokumentum kimondja, hogy az ultraortodoxok részvételének növelésére irányuló nyomás egy „rosszindulatú terv” része, amelynek célja, hogy „ellenőrzésük alá vonja” az ultraortodox közvéleményt, és „csökkentse azok számát, akik betartják” a Tóra parancsolatait.

The post Reggeli hírek – Irán továbbra is fenyeget, és amikor a katonai szolgálat kikerülése egyben politikai kiváltság first appeared on Új Kelet online.