ujkeletlive

Beni Gantz biztonságról, a túszok kiszabadításáról és választásokról nyilatkozott

A Binjámin Netanjahu miniszterelnök által vezetett válságkormányból és a szűkkörű hadikabinetből nyolc hónap után, a háború kezelése és az eredménytelen túszalku miatt kilépő Beni Gantz [Nemzeti Egység] tegnap este egyidejűleg nyilatkozott a vezető héber nyelvű tévéadóknak.

A 12-es csatornának adott interjúban, Netanjahu volt vezérkari főnöke, védelmi, majd legutóbb háborús kabinetminisztere hangsúlyozta, miszerint a Szimchát Tóra-i mészárlások után kezdődött, vagyis mintegy kilenc hónapja a gázai övezetben zajló intenzív háború, a továbbiakban már nem lehet Izrael legsürgetőbb prioritása.

Ehelyett úgy véli, hogy a kormány és a hadsereg figyelmének az október hetedikén elhurcolt és azóta is fogvatartott túszokra, illetve az északi frontra kellene irányulnia, ahol az Irán által támogatott Hezbollah terrorcsoport Izrael északi területei ellen indított támadásai fokozatosan erősödve, immár elérték azt a mértéket, amelyet a hadsereg nyilvánvalóan nem tolerálhat az eddigi, moderáltabb válaszcsapások szintjén.

„A biztonsági helyzet délen már döntő állapotba került, nincs olyan hely az övezetben, ahol az izraeli hadsereg működni akar és nem tudna,” – mondta, majd hangsúlyozta, hogy „ami jelenleg délen aktuális, az erkölcsi, legfőbb kötelességünk, hogy visszaadjuk túszainkat.”

A hadsereg számításai szerint 116 túsz vélhetően életben van a Hamász fogságában, ugyanakkor Gantz arra hívta fel a figyelmet, miszerint – „senkit ne tévesszen meg, nem a három zászlóalj feletti teljes győzelem Izrael állam igazi problémája. Az igazi győzelem az izraeli társadalom egysége lesz, még a nehéz döntésekkel szemben is. Az északon és délen lerombolt közösségek újjáépítése lenne az igazi győzelem,” – közölte, ellentmondva a miniszterelnök által hangoztatott terveknek, miszerint a rafahi [három Hamász zászlóalj elleni] hadművelet révén érhető el a teljes győzelem, és a foglyok kiszabadítása.

Következésképpen, Gantz úgy látja az enklávéban elért eredmények lehetővé teszik a hadsereg ideiglenes kivonását a túszok életéért cserébe.

„Azt akarom, hogy a túszok hazatérjenek, erős biztonságot akarok, és aztán folytathatjuk, amit folytatnunk kell. Minél tovább várt és várt Izrael a túszügyletre, annál nagyobb lett az ára,” – tette hozzá a 13-as csatornának nyilatkozva, megjegyezve azt is, hogy Szinwár az alagutakban ül, és nem igazán törődik a népével, miközben az Izraelre nehezedő nyomás egyre inkább csak növekszik.

A Kan közszolgálati média riporterének kérdésére, miszerint Izrael tudhatja-e, mi lett a Bibasz házaspár és két kisgyermekük, – az akkoriban 4 éves és kilenc hónapos Ariel és Kfir sorsa, akiket a terroristák Nir Oz kibucbeli otthonukból hurcoltak el, Gantz azt válaszolta, – „azt hiszem, igen.” Tovább folytatva arra utalt arra, hogy Siri, Kfir és Ariel Bibasz sorsa már ismert, majd arra a kérdésre, hogy mikor fogják nyilvánosságra hozni, azt felelte, – „amikor a dolgok megérnek rá,” majd ismét megerősítette, hogy „jelenleg minden erőfeszítést meg kell tenni mindannyiuk visszatérése érdekében. Kétségtelen, hogy ez egy szörnyű, emberi tragédia, és nem kis mértékben a harc fájdalmas szimbóluma is.”

Gantz nyilatkozata után a Bibasz család hozzátartozói bírálták Gantzot és a tévécsatornát a „felelőtlen” kijelentések miatt, ami váratlanul érte őket.

„A család folyamatos kapcsolatban áll a hírszerző felekkel, és továbbra is teljes szívvel hiszünk abban, hogy jó híreket fogunk hallani,” – áll a közleményben.

A Bibasz család története az egész országot megrázta. A hírszerző és belbiztonsági szolgálatok eddig hivatalosan életjelekről nem tudták értesíteni a hozzátartozókat. A Hamász  november végén bizonyítékok nélkül azt állította, hogy Siri és két gyermeke már nem élnek. Később a terrorszervezet közzétett egy felvételt az apáról, Jardenről, aki szintén fogságba került, de azóta nincs semmilyen információ állapotukról.

Az országot eleinte nagyon megosztó túszkérdés, és az elhurcoltak kiszabadítása érdekében zajló kampány mellett mára sokkal inkább közelítenek a vélemények, és az izraeliek többsége egyetért azzal, hogy a kormánynak kompromisszumot kell kötnie a fogvatartottak kiszabadítása érdekében. A hadsereg hősies akciójának köszönhetően múlt szombaton kimenekített négy túsz is azon a véleményen van, hogy a lakosságnak addig kell tüntetni, amíg a kormány nem hajlandó megállapodni a még életben lévő foglyok kiszabadításáért.

A tegnap esti Gantz-interjúk az ország északi övezetére zúduló heves Hezbollah drón- és rakétázatűz közepette kerültek adásba. Az iráni érdekeltségű terrorszervezet tavaly október óta folyamatosan zajló agresszív támadásainak kiéleződése a háború szélére sodorta Izraelt.

„Katonai szempontból az erőfeszítéseket északra kell összpontosítani” – mondta.” Akár egy megállapodással, akár eszkalációval, ha szükséges, de meg kell szervezünk önmagunkat,” – mondta Gantz a kialakult helyzettel kapcsolatban.

„Senki sem akarja látni Libanon égését, még a Hezbollah sem, de ez fog történni, ha nem hagyja abba, amit csinál,” – jegyezte meg a 12-es csatorna kérdésére, majd a szükséges lépések megtételére sürgette a kormányt annak érdekében, hogy az evakuált települések lakói szeptemberig, az új tanév kezdetéig hazatérhessenek.

„A közösségeknek vissza kell térniük, helyre kell állniuk, az oktatási rendszernek működnie kell, az embereknek tudniuk kell, milyen az, amikor este elalszanak, és reggel rendesen felébrednek,” – mondta, elismerve, hogy hiba volt a részben általa hozott döntés a nem a libanoni határ közvetlen közelében lévő északi közösségek evakuálásáról.

A politikai megfontolásokat illetően, miszerint kivonja pártját az október 7-e után létrejött rendkívüli koalícióból, kifejtette, hogy Gadi Eizenkottal együtt, aki megfigyelőként szolgált a háborús kabinetben, rájöttek, miszerint immár nem tehetnek semmit kormányon belülről, illetve, hogy az ellenzékben hasznosabbak lehetnek az ország számára.

Továbbá, Gantz úgy véli, hogy a közvélemény október hetedikén tetőzött biztonsági, és a köztisztviselők iránti bizalomhiánya új választások révén hozható helyre.

„A kormányba vetett bizalom a velejéig romlott, és október 7-én tetőzött,” – utalt a kormány vitatott igazságügyi reformterveire, és a nyomában kialakult tömeges tiltakozó megmozdulásokra.

„Mindezek ellenére léptünk be a koalícióba, annak ellenére, hogy tudtuk, ez egy rossz kormány, és mivel tudjuk, hogy ez egy rossz kormány mindent megtettünk, amit tudtunk,” – közölte, megjegyezve, hogy pártja a Nemzeti Egység továbbra is támogatja Netanjahu koalícióját a háborúval kapcsolatos kérdésekben.

Gantz ugyanakkor megemlítette, a hadikabinetben ugyan helyet nem kapó radikális frakciókat, akik vezetőik révén – Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági és Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter, jelentősen befolyásolták a miniszterelnök döntéseit, illetve azoknak hiányát, példaként felhozva az egyik esetet, amikor Netanjahu már jóváhagyta azokat a paramétereket, amelyeken belül az izraeli küldöttség tárgyalásokat folytathat a túszalku érdekében, de végül mégis szűkítette mandátumukat Szmotrich kérésére, aki mindig is ellenezte a megállapodást.

„Netanjahu csapdába esett a rá nehezedő politikai nyomás miatt, és ezért nem meri megtenni azt, amiről tudja, hogy meg kell tenni.”

Az interjúk még adásba sem kerültek, de a miniszterelnök pártja máris tiltakozott, mondván, sajnálatos, hogy Gantz a tévéstúdiókban ül, ahelyett, hogy a kabinetben ülne, amely továbbra is mindent megtesz, hogy a túszokat kiszabadítása, és hogy elpusztítsa a Hamászt.”

A Likud, továbbá úgy véli, hogy Netanjahu számtalan esetben teljes felhatalmazást adott a tárgyalócsoportnak, de a Hamász minden esetben elutasította a lehetőséget – „ma már mindenki tudja, hogy a Hamász volt és ma is az egyetlen akadálya túszaink szabadon bocsátásának,” – áll a párt közleményében.

Végezetül, az előrehozott választásokat támogató Gantz, a miniszterelnök felelősségét illetően, úgy véli – „Netanjahu az október hetedikei támadások után nem lehetne Izrael Állam miniszterelnöke,” – majd a 12-es csatornának megjegyezte, miszerint a fékek nélküli, úgynevezett „teljesen jobboldali” kormány miatt október 7-én „Szinwár megtalálta Izrael gyenge pontját,” utalva a miniszterelnök későbbi időhúzására, és a döntések számtalan esetben történő elodázására.

The post Gantz szerint Libanon égni fog, a túszokat pedig haza kell hozni first appeared on Új Kelet online.