Avi/ujkelet.live

A háború 303. napja, északi front: A Hezbollah terrorszervezet az éjszaka mintegy harminc rakétát lőtt ki Libanonból a Galilea-földnyelvre.

A rakéták többségét elfogta a Vaskupola rakétavédelmi rendszer, egy azonban Beit Hillelben csapódott be, a maradék pedig nyílt területeken. Sérülés nem történt.

Válaszul a légierő csapást mért a támadáshoz használt rakétavetőre a dél-libanoni Mardzsajunban, és egyéb terror-infrastruktúrára a térségben.

A katonaság továbbá Odaissze területét ágyúzta ,, fenyegetés elhárítása” céljából.

Vadászgépek tegnap este a Hezbollah célpontjait támadták Kafr Kilában, köztük terror-infrastruktúrákat és katonai épületeket.

A hadsereg továbbá megerősítette a Hezbollah egyik terroristájának likvidálását, melyet drónnal hajtott végre Deir Szerjan faluban.

Terror Júdea és Szamáriában: Palesztinok este Molotov-koktélokkal dobálták meg a Beitar Illit bejáratánál lévő buszparkolót, sérülés nem történt. A parkoló közelében van egy rendőrőrs, egy tűzoltóság és egy mentős poszt is.

Hanije utódja: A szaúdi-barát Asharq Al-Awsat újság forrásokra hivatkozva arról számolt be tegnap, hogy a Hamász terrorszervezet befagyasztotta a tűzszünetre irányuló tárgyalásokat amíg döntenek a szerdán Teheránban likvidált Iszmail Hanije utódjáról a politikai szárny élére. A források szerint a szüneteltetés nem tart sokáig, és Hanije utódjának személye a következő napokban eldől.

Zavarás: Izrael középső részének lakosai zavarokról számoltak be az olyan navigációs alkalmazásokban, mint a Google Maps, a Waze és más GPS-t használó rendszerek, néhány tel-avivi autósnak azt mutatva, hogy Bejrútban tartózkodnak.

A GPS-kimaradásokról már korábban is széles körben beszámoltak Izrael északi részén vagy a Gázához közeli területeken, de Izrael középső részén ritkábban fordultak elő.

Az izraeli hadsereg korábban közölte, hogy zavarja a GPS-jeleket a Hamász terrorszervezettel az övezetben folyó háború, a libanoni Hezbollah és Irán Izrael elleni áprilisi támadása során.

A hadsereg a mostani zavarokkal kapcsolatban még nem nyilatkozott.

Irán: Gadi Eizenkot, az ellenzéki Nemzeti Egység képviselője, aki 2015-2019 között vezérkari főnökként szolgált és október 7 után politikusként tagja volt a hadikabinetnek, mely júniusi kiválásukkal feloszlott, reggel interjút adott a katonai rádiónak és a KAN közrádiónak.

Eizenkot az április 14-i iráni támadás éjszakájával kapcsolatban: ,,[Beni] Ganz és én követeltük aznap éjjel, hogy reagáljunk sokkal erőteljesebben, és közvetítsük az irániaknak azt az üzenetet, hogy 500 rakéta és drón kilövésén nem lehet csak úgy túllépni – Netanjahu máshogy döntött.”

  • A New York Times anno arról számolt be, hogy Joe Biden amerikai elnök lebeszélte Netanjahu miniszterelnököt arról, hogy azonnali megtorló csapást indítson Irán ellen. A hadikabinet több tagja is támogatta a választámadás megindítását, de tekintve, hogy az Irán által okozott károk nem voltak komolyak, valamint Netanjahu Bidennel folytatott beszélgetése a lefújásához vezetett.
  • A Walla anno a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselőjét idézte, aki szerint Biden elnök azt mondta Netanjahu miniszterelnöknek telefonhívása során, hogy az Egyesült Államok nem támogat semmilyen izraeli ellentámadást Irán ellen. Biden és vezető tanácsadói nagyon aggódtak amiatt, hogy az iráni támadásra adott izraeli válasz katasztrofális következményekkel járó regionális háborúhoz vezetne.
  • Irán áprilisi drónokból, robotrepülőkből és ballisztikus rakétából álló nagy rohama volt az első Izrael elleni közvetlen támadása. 

A Gázában fogságban lévő túszok kapcsán Eizenkot Netanjahut támadva: ,,Több mint húsz túszt öltek meg december óta, meddig fog várni?… A feltételek adottak. Mire vár, hogy regionális eszkalációig fajuljon? Ami az elmúlt héten fejlődik, az [Jechíje] Szinwar [a Hamász gázai vezetője] és az irániak víziójának megvalósulása.”

Eizenkot továbbá a a KAN-nak a következőt nyilatkozta, hogy frakciója azért lépett ki a koalícióból, mert rájött, hogy a miniszterelnök nem a túszok szabadulására törekszik.

,,Azt láttam végig, hogy megpróbálja megakadályozni az alkut. Amikor az egész kabinet és a védelmi szervezet vezetőinek többsége azt mondta neki: ‘A megfelelő alku – mindent mindenért’ , ő nem akarta – ő háromlépcsős megállapodásra hajtott. Amikor azt mondták neki, hogy az előző kulcs napi tíz túsz volt, napi egy túszt diktált be, és a végén kiderült, hogy még kevesebbel jött ki” – mondta Eizenkot.

Szivárogtatás: A túszok szabadulását lehetővé tevő tűzszüneti megállapodás kapcsán a biztonsági szervezetek vezetői és a miniszterelnök közötti súlyos bizalmi válság a szerdán lezajlott igen nehéz megbeszélésen korábban nem látott magasságokba ért. Ezt követően – a biztonsági szervezetek vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy Netanjahu miniszterelnök jelenleg egyszerűen nem akar alkut. A 12-es csatorna az ülés első részletét pénteken, a másodikat pedig szombat este hozta le.

A megbeszélésen részt vett a miniszterelnök, Joáv Gallant védelmi miniszter, Ron Dermer stratégiaügyi miniszter, a vezérkari főnök, Nitzan Alon vezérőrnagy, aki az izraeli hadsereg elraboltak felkutatására irányuló titkosszolgálati erőfeszítéseit vezeti, a Moszad vezetője és a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője.

Napirenden volt a biztonsági szervezetek azon követelése, hogy a likvidálásokat kihasználva kössék meg a túszalkut és nézzék meg, sikerül-e megállapodásra jutni északon. A megbeszélésen a biztonsági szervezetek összes vezetője átvette az egyes Netanjahu által beillesztett paramétereket a gázai tűzszünet kapcsán, azok kezelését. Attól tartottak, hogy követelései megakasztják a megállapodást. Az volt a benyomásuk, hogy Netanjahu nem áll készen a túszalku megkötésére.

Herci Halevi vezérkari főnök: A megállapodásnak megvannak a feltételei. Helyesnek tartom tárgyalásokba bocsátkozni és a lehető legjobb eredményt elérni. Addig is nyomást fogunk gyakorolni a Hamászra, és miután megállapodásra jutunk, észak felé fordulhatunk. Miniszterelnök úr, minden megoldáshoz teljes rugalmasságot biztosítunk neked. Tudni fogjuk, hogyan legyünk a Philadelphi-folyosón, tudjuk, hogyan biztosítsuk a határt anélkül, hogy rendszeresen ott lennénk. Hat hét rövid idő, azonnal, napokon belül visszatérhetünk nagy erővel.

Joáv Gallant védelmi miniszter: Minden erkölcsi és stratégiai ok miatt úgy gondolom, hogy az alkut lehetőségnek kell tekinteni. Nem lesz megállapodás azokkal a feltételekkel, amelyeket hozzátettél, és ezt te is tudod. Nincs biztonsági ok a megállapodás késleltetésére. Mivel őszintén beszélünk, elmondom, hogy olyan megfontolásokat teszel, amelyek nem szolgálják az ügy érdekét.

A Miniszterelnöki Hivatal ezzel szemben azt állítja, Netanjahu akarja az alkut, és ragaszkodik azokhoz a biztonsági feltételekhez, amelyek megakadályozzák a Hamászt abban, hogy visszaszerezze az irányítást az övezet felett, és fenyegesse Izraelt.

Péntek este az első részben a következő idézetek jöttek le:

Ronen Bar, a Sabak vezetője: Úgy tűnik, a miniszterelnök nem akarja az asztalon lévő vázlatot. Ha valóban ez a szándék, közöld velünk.

Nitzan Alon: Tudod, hogy azokat a paramétereket, amiket hozzátettél, nem fogják elfogadni, és nem lesz megállapodás. Azzal, amit mondasz, nem lehet előre menni. A ‘nullán’ vagyunk.

David Barnea, a Moszad vezetője: Van egy megállapodás. Ha késlekedünk, elszalaszthatjuk a lehetőséget – meg kell ragadnunk.

Netanjahu dühösen reagálva a vádakra: Puhányok, nem tudjátok, hogyan kell tárgyalni. Szavakat adtok a számba! Ahelyett, hogy nyomást gyakoroltok a miniszterelnökre, gyakoroljatok nyomást [Jechíje] Szinwarra!

A biztonsági szervezetek magas rangú tisztviselői a viharos találkozó végén azt mondták: ,,Netanjahu jelenleg nem akar alkut. Továbbra sem enged, annak ellenére, hogy világossá tesszük számára, hogy a szervezet tudja, hogyan kezelje a megállapodás következményeit. Lemondott a túszokról”.

A 12-es csatorna megjegyzi, hogy ez nem csak a túszalkuról szól, egy kritikus fordulóponthoz érkeztünk. Ez az amerikaiak nyilatkozatában is látszik. Ebben a kereszteződésben két út kínálkozik: teljes háborút folytatni – vagy alkut kötni.

A Miniszterelnöki Hivatal a riport pénteki megjelenése előtt néhány perccel, jóval a Sábát bejövetele után, elküldte válaszát, amelynek újdonsága egy delegáció küldése Kairóba:

  • ,,A riport inkorrekt. A Moszad vezetője nem mondta, hogy van egy kész alku, és azt el kell fogadni. Az a leírás, hogy a Hamász állítólag beleegyezett az ügylet feltételeibe, hazugság. Még mindig nem világos, hogy a Hamász visszalép-e azon követelésétől, hogy Izrael kötelezze el magát a háború befejezése mellett, és vonuljon ki teljesen az övezetből, és hogy ne tudjon visszatérni a harchoz.
  • Emellett még nem született megállapodás a szabadon engedendő életben lévő túszok számáról, Izrael Philadelphi-folyosón maradásáról, a terroristák és fegyverek bejutását megakadályozó mechanizmusról a Netzarim-folyosón és egyéb fontos részletekről.
  • Az összes követelés, amelyhez Izrael ragaszkodik, összhangban van a május 27-i vázlattal. Az állításokkal ellentétben a miniszterelnök nem fűzött hozzájuk semmit, míg a Hamász az, aki tucatnyi változtatást követelt benne.
  • Szinwar az akadálya a megállapodásnak, és nem a miniszterelnök, aki hajlandó messzire menni, hogy kiszabadítsa a számára drága túszokat, miközben fenntartja Izrael biztonságát és megakadályozza azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a Hamász számára, hogy visszaszerezze az irányítást az övezet felett, fenyegesse Izraelt, és újból elkövesse az október 7-i atrocitásokat. Ezt a vágyat szem előtt tartva a miniszterelnök elrendelte, hogy a tárgyalóküldöttség már szombat éjszaka vagy vasárnap Kairóba utazzon”.
  • A Netzarim-folyosó kettészeli a Gázai övezetet, és az ott állomásozó katonák megakadályozzák a lakosok visszatérését az övezet északi részére. A Philadelphi-folyosó az egyiptomi-gázai határ mentén fut.
  • Megjegyzendő, hogy a Biden által májusban előterjesztett izraeli javaslatban, amely az Izrael és a Hamász közötti jelenlegi tárgyalások alapját képezi, Izrael beleegyezett a Netzarim-folyosóról való távozásba a tűzszünet első szakaszában a 22. napon, a második szakaszban pedig a Gázai övezetből való teljes kivonulásba.

Emlékeztető: Tal Salev, a Walla riportere pétek este a KAN közszolgálati műsorszolgáltatónál arról számolt be Netanjahu miniszterelnök közeli munkatársaira hivatkozva, hogy Gallant védelmi miniszter kirúgásánál „nem az a kérdés, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor”.

Netanjahu múlt heti washingtoni útja után akarta kirúgni Gallantot, de ez meghiúsult a Hezbollah Madzsdal Samsz elleni halálos rakétatámadása és a héten végrehajtott likvidálások miatt.

Salev szerint Gallant leváltása után a miniszterelnök azt tervezi, hogy a vezérkari főnököt és a Sabak vezetőjét is meneszti. Kirúgásuk célja az lenne, hogy megszüntesse a vele szembeni ellenállásukat és kritikájukat a túszalku lebonyolítását illetően, helyükre olyan tistviselőket ültetve, akik tőle függenének, és teljesítenék a parancsait.

A jelentés megjegyzi, hogy az ellenzéki Új Remény vezetőjének, Gideon Szá’árnak a nevét továbbra is potenciális védelmi miniszterjelöltként tartják számon, annak ellenére, hogy ő ezt tagadja, de Salev szerint Netanjahu néhány emberének fenntartásai vannak Szá’árral szemben, és arról is beszélnek, hogy egy esetleges általános szervezeti átalakítással azt a látszatot keltenék, hogy a miniszterelnök nem csak Gallantnak mutat ajtót.

https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss

The post Éjszakai rakétatámadások, GPS-zavarok, és szivárogtatás first appeared on Új Kelet Live.