Avi/ujkelet.live

A háború 489. napja, Észak-Szamária: A Biszlamach-dandár csapatai az elmúlt napokban Tamun és Far’a térségében vannak bevetve, az Észak-Szamáriában folyamatban lévő terrorelhárító hadművelet részeként.

A harcosok eddig több mint 25 terroristát tartóztattak le, bombagyártó laborokat, fegyvereket valamint számos robbanószerkezetet találtak, amelyeket az erők ellen akartak bevetni.

Továbbá az izraeli csapatok, a Sabak belbiztonsági szolgálat és a rendőri erők az éjszaka Sechemben és a Szamária Regionális Dandár körzetének falvaiban voltak bevetve.

A hadművelet során az erők egy bombagyártó laboratóriumot találtak és semmisítettek meg.

Ezenkívül a csapatok letartóztattak két terrorista tevékenység miatt keresett személyt, valamint fegyvereket és terrorizmusra szánt készpénzt foglaltak le.

Nem kellenek: 20 biztonsági fogoly, köztük életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt terroristák, már egy hete a dél-gázai Khan Juneszben lévő Európai Kórházban vannak, miután az egyezség részeként kiszabadultak, az egyiptomiak nem hajlandóak fogadni őket, jelentette a KAN közrádió.

A foglyokat, akiket az egyezség harmadik körében Agam Berger, Arbel Jehud és Gadi Mozesz szabadulásáért cserébe engedtek el, külföldre kellett volna deportálni.

  • A megállapodás szerint Izrael eddig közel 100 terroristát utasított ki külföldre, Egyiptom pedig beleegyezett, hogy a tűzszüneti megállapodás részeként tranzitállomásként szolgáljon.
  • Egyiptom azonban, ahol jelenleg több mint 60 szabadult foglyot tartanak fogva, az új foglyok befogadását a területén már tartózkodó foglyok egy részének harmadik országokba történő evakuálásához köti.

A héten Törökországba szállított 15 fogoly kivételével a többség még nem jutott el a harmadik célállomáshoz.

A Hamász szerint előzetes beleegyezéseket kapott Algériától, Indonéziától és Malajziától, és Katar is kifejezte hajlandóságát a foglyok befogadására, de ez még nem valósult meg. Míg Egyiptom beleegyezett a negyedik kör hét foglyának befogadásába, most nem hajlandó befogadni a harmadik körből származó 20 foglyot.

Vádemelés: Az államügyészség terrorista indíttatásból elkövetett súlyos testi sértés miatt vádat emelt egy 31 éves izraeli telepes ellen, mert tüzet nyitott egy palesztin családra Szamáriában.

A vádirat szerint Smuel Za’afran 18 lövést adott le egy gépkarabélyból a családtagokra 2024 október végén, amikor megpróbáltak olajbogyót betakarítani egy ligetben, amely a palesztin Immatin falu és Havat Gilad zsidó telep között található, ahol Za’afran él. A támadásban két személy megsérült, egyiküknek több műtétre volt szüksége, miután a golyó eltörte a bal lábát.

Za’afran barátai egy csoportjával támadta meg a palesztinokat, hogy elűzze őket. Mielőtt elindult, katonai egyenruhát öltött, és a helyszínre vitte a géppuskáját, annak ellenére, hogy nem volt tartalékos szolgálatban.

A lodi Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádirat szerint Za’afrant kétrendbeli szándékosan sebesülést okozó terrorcselekménnyel vádolják, mely 40 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Za’afrant a nyomozás idejére házi őrizetbe engedték, de az ügyészség azt kéri, hogy tartsák őrizetben az ellene folyó eljárás végéig.

Szabadulás: A tel-avivi Kerületi Bíróság csütörtökön elrendelte, hogy engedjék házi őrizetbe Ari Rosenfeldet, a titkos dokumentumok kiszivárgtatásával kapcsolatos botrány főszereplőjét.

Rosenfeldet négy hónapja tartották börtönben, és azzal vádolják, hogy a katonai hírszerzéstől továbbított titkos dokumentumokat illegálisan Eli Feldsteinnek, Binjámin Netanjahu miniszterelnök szóvivőjének, aki aztán kiszivárogtatta az egyik dokumentumot a német Bild újságnak, politikai haszonszerzésből.

A bíróság arra kötelezte Rosenfeldet, hogy biztosítékul fizessen 100 000 sékelt, és megtiltotta neki, hogy kapcsolatba lépjen az üggyel kapcsolatos nyomozásban érintett személyekkel, és hogy bármilyen internetkapcsolattal rendelkező eszközt használjon.

A bíróság engedélyt adott a biztonsági szolgálatoknak, hogy lehallgassák és nyomon kövessék Rosenfeld kommunikációját, ha úgy vélik, hogy megsérti a bírósági végzést.

Újrakezdés: A múlt csütörtökön szabadult 80 éves Gadi Mozeszt kiengedték a kórházból, miután befejezte a regeneráció kezdeti szakaszát és a szükséges orvosi vizsgálatokat, közölte a tel-avivi Ichilov Kórház.

Mozesz, aki 482 napot töltött fogságban Gázában, köszönetet mondott családjának, az Izraeli Védelmi Erők katonáinak, a biztonsági szolgálatoknak, a kórháznak és „mindenkinek, aki segített a szabadulásomban, valamint Izrael egész nemzetének”.

Hangsúlyozta, hogy a „nemzeti rehabilitáció” eléréséhez minden túszt haza kell hozni.

Arra kérte a médiát és a közvéleményt, hogy tartsák tiszteletben a magánéletét, hozzátéve, hogy hamarosan visszatérhet normál mezőgazdász életmódjához, és „hozzájárulhatok Nir Oz kibuc újjáépítéséhez”.

Veszélyben a béke: Egyiptom a színfalak mögött sürgős diplomáciai lépéseket tett, hogy megpróbálja elhárítani Donald Trump amerikai elnök javaslatát a palesztinok tömeges kitelepítésére a Gázai övezetből, jelentette az AP.

Egyiptom figyelmeztetett, hogy egy ilyen terv alááshatja az Izraellel kötött békeszerződést, amely évtizedek óta a stabilitás és az amerikai befolyás sarokköve a Közel-Keleten.

Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök nem reagált nyilvánosan Trump javaslatára, miszerint Gáza 2,3 milliós palesztin lakosságának nagy részét ki kell telepíteni, és az Egyesült Államok veszi át a felelősséget a terület újjáépítéséért.

Két, névtelenül nyilatkozó egyiptomi tisztviselő azonban azt mondták, Kairó világossá tette a Trump-kormány és Izrael számára, hogy ellenáll minden ilyen javaslatnak, és veszélyben van az Izraellel kötött békemegállapodás – amely közel fél évszázada kitart.

Az üzenetet eljuttatták a Pentagonhoz, a külügyminisztériumhoz és az Egyesült Államok Kongresszusának tagjaihoz, valamint Izrael nyugat-európai szövetségeseihez, köztük Nagy-Britanniához, Franciaországhoz és Németországhoz.

Egy nyugati diplomata Kairóban, aki szintén névtelenül nyilatkozott, megerősítette, hogy több csatornán is megérkezett az üzenet Egyiptomból. A diplomata szerint Egyiptom a tervet fenyegetésnek tekinti nemzetbiztonságára nézve.

Ajándék: Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy arany személyhívót adott ajándékba Donald Trump amerikai elnöknek keddi találkozójukon.

Az ajándék „a miniszterelnök döntését szimbolizálja, amely fordulóponthoz vezetett a háborúban, és a Hezbollah terrorszervezet akaratának megtörésének kiindulópontját” – állítja Netanjahu hivatala.

„Jó árat kaptak”, így húzta csőbe a Moszad a Hezbollah terrorszervezetet

A Miniszterelnöki Hivatal szerint a művelet „kifejezi Izrael hatalmát, technológiai fölényét és ravaszságát ellenségeivel szemben”.

The post Vádemelés, szabadulás, veszélyben a béke és az ajándék first appeared on Új Kelet Live.