ujkeletlive

Belpolitikai válság extrákkal

Legfelsőbb Bíróság

Az egyik tévécsatorna riporterének kiszivárogtatott állítólagos határozattervezet szerint a Legfelsőbb Bíróság valószínűleg megsemmisíti a kormány által idén nyáron elfogadott, vitatott ésszerűségi törvényét, amely az igazságügyi reform részét képezi. Az október hetedikei mészárlások előtt, szeptember végén tárgyalt alkotmányos alaptörvény eltörlése precedensértékű lenne.

• ésszerűségi mérce: amikor az állam valamely szereplője vagy szerve radikálisan indokolatlan döntést hoz, a bíróság közbeléphet és megsemmisítheti azt.
• a Kneszet júliusban elfogadta az ésszerűségi mérce eltörlését célzó törvényjavaslatot.
• a törvény megtiltja a bíróságoknak, hogy az ésszerűségi tesztet használják a kabinet, a miniszterek és „más választott tisztviselők által a törvényben meghatározott határozatok érvénytelenítésére vagy akár megvitatására.”

A társadalmat a végletekig megosztó ésszerűségi törvény megsemmisítését indítványozó beadványt, a Legfelsőbb Bíróság minden tagját magában foglaló – 15 bírából álló testülete 8-7 arányban jóváhagyta, állítja a 12-es csatorna, hozzátéve, miszerint a döntés nem tartalmazza az egyes bírák végleges álláspontját.

Reagálva a riportra a Legfelsőbb Bíróság közölte, hogy nagy szigorral tekint a döntés kiszivárogtatására, és megerősítette, miszerint az ítéletet még nem véglegesítették.

A Netanjahuhoz köztudottan közel álló, a tévécsatorna politikai elemzője, Amit Szegal által ismertetett kiszivárogtatott döntés a hadikabinet egyre valószínűbbnek tűnő összeomlása közepette történt.

• Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kijelentette, hogy nem hosszabbítja meg a Büntetés-végrehajtási Szolgálat vezetője, Katy Perry jövő hónapban lejáró hivatali idejét. A döntés sérti a Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Beni Gantz [Nemzeti Egység] által az október 7-i mészárlás nyomán aláírt rendkívüli kormánymegállapodást, melynek értelmében minden politikai kinevezést el kell halasztani a gázai háború befejezéséig.

Az állítólagos bírósági döntés feldobása a médiában, Gantz és frakcióján kívül is heves reakciókat váltott ki a politikai arénában. A kormány tagjai elítélték a várható döntést, mivel az szerintük aláássa a nemzeti egységet, amely szükséges a Hamász elleni háború során. A másik oldalon a törvény érvénytelenítését kérelmező jogi szervezet pedig hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatás célja a bírák megfélemlítése az igazságszolgáltatás ítéletének ferdítésére irányuló kísérletként.

A Kneszet Alkotmány, Jogi és Igazságügyi Bizottság vezetője, Szimcha Rothman (Vallásos Cionizmus) szerint az ítélet “nemzeti felelőtlenség, ami megváltoztatja Izrael Állam alapelveit,” míg Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter úgyszintén elítélte a döntést, mivel háborús időkben nem helyénvaló. Szmotrich szerint a Kneszet jelenleg nem terjeszt elő vitatott törvényeket, ami elvárható a többi kormányzati intézménytől is.

Cukros üdítők adója – mégsem lesz 

Azt követően, hogy két héttel ezelőtt az a hír járta, hogy Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter januártól visszaállítja az elődje által korábban bevezetett és hivatali idejének első döntéseként megsemmisített cukrozott üdítők adóját, a Kan közszolgálati csatorna szerint végül mégis úgy döntött, hogy 2024 végéig meghosszabbítja az említett termékek adómentességét. A korábban nagy nyilvánosságot kapott hírrel kapcsolatban, Szmotrich egy pártján belüli értekezleten mondta, hogy ami az édes italok adójának visszaállításáról megjelent, “tévedésből került ki,” a pénzügyi tárca pedig megerősítette az adómentesség meghosszabbítását jövő évvégéig.

Szmotrich elődje, Avigdor Liberman anno a cukros üdítők által elsősorban a gyermekek számára várható egészségkárosodás, és a cukorbetegség veszélyével indokolta az adóemelés döntését. A jövő évi újra bevezetés előtt Szmotrich hivatala azt állította, hogy a gyártók állítólag nem csökkentették megfelelően az árat, “így az állam adóbevételének csökkenését a fogyasztók nem érezték meg teljes mértékben,” ám ennek ellenére úgy tűnik mégsem lesz változás jövőre sem.

Pénzügyi terv tartalékosok támogatására

A pénzügyminiszter és Joáv Gallant védelmi miniszter évi 9 milliárd sékel  értékben történő pénzügyi támogatási tervet terjesztett elő a hadsereg tartalékosai számára. A tervet megfelelő állami források hozzárendelése nélkül mutatták be – és kezdték el különböző fórumokon népszerűsíteni Szmotrich pártja – a Vallásos Cionizmus lógójával, miközben a jövő évi módosított költségvetés munkálatai eleve akadoznak a kiadások csökkentésével kapcsolatban fennálló nézeteltérések miatt.

A bemutatott tervezet a harcoló katonák számára továbbra is havi 1400, a nem harcoló katonák számára 800, a 60 napnál hosszabb szolgálatot teljesítők számára további napi 133 sékelt, valamint a 45 napnál hosszabb szolgálatot teljesítő harcoló katonák számára egyszeri “háztartási kifizetést” tartalmaz, amely a kommunális adók, és egyéb kiadások kifizetéséhez nyújt segítséget, összesen 2500 sékel erejéig.

A tartalékosként szolgáló önálló vállalkozók vagy a tartalékosként szolgáló társsal rendelkező önálló vállalkozók megnövelt kompenzációban részesülnek. A pénzügyminiszter szerint: ” a vörös jelzésű sávval egyenértékű támogatást kapnak, hasonlót mint a gázai határ menti lakosok, akiket kitelepítettek otthonukból, és teljes kártérítést kapnak elmaradt nyereségükért. Ez nem csak a tartalékos szolgálatuk idejére vonatkozik, hanem a tartalékos szolgálatukat követő hat hónapra is, hogy vállalkozásuk talpra állhasson.”

Elkülönítenek továbbá 1 milliárd sékelt egy államilag garantált hitelalapba az önfoglalkoztatók számára.

Emellett tervben van a családok segítése. Szmotrich és Gallant havi 2500 sékel támogatást ígért a harcoló katonáknak,  1500-at a nem harcoló 14 év alatti gyermekek szüleinek, továbbá 1500 és 4500 sékel értékű utalványt családi nyaralásra, valamint 4500 sékel támogatást munkanélküli segélyhez hasonlóan a tartalékos katonák munkaképtelen élettársa számára a gyermekek gondozására. A terv tartalmazza egy kompenzációs alapon keresztül történő szülési szabadság meghosszabbítását a tartalékos szolgálatot teljesítők és családjaik számára.

“A hadsereg tartalékosai Izrael állam számára egyedülálló értéket jelentenek. A tartalékosok határozott és egyértelmű választ adnak mindazoknak, akik azt mondták, hogy nélkülük is lehet boldogulni. Az állam felelőssége, hogy gondoskodjon szükségleteikről, és ma a pénzügyminiszterrel együttműködve egy támogatási tervet mutatunk be, amelyet hamarosan a kabinet jóváhagy. A tartalékosok tiszteletet és megfelelő kompenzációt érdemelnek,” – jelentette be Gallant a pénzügyi csomagot.

Háborús szankciók és adományok

Roman Abramovics izraeli-orosz milliárdos üzletember a ZAKA civilszervezettel együtt pert indított a Mizrahi Tefahot Bank ellen, azt követően, hogy a bank megtagadta 8 millió sékel adomány átutalását a háborús kutató-mentő műveletek finanszírozására.

A bank állítólag arra hivatkozott, hogy az Európai Bíróság a múlt héten elutasította Abramovics vagyonának befagyasztása elleni fellebbezést, ilymódon nem törölte a 27 EU-tagállam szankciós listájáról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való szoros kapcsolatai miatt.

A perben Abramovics azt követeli, hogy izraeli állampolgárként a bank köteles átutalni a pénzt, mondván az általános elutasítás indoka, hogy Abramovics számlája az EU és az Egyesült Királyság kormánya által érvényes szankciók miatt zárolt, illetve a bank megközelítése miszerint semmilyen tevékenységet nem végezhet rajta – nem helytálló.

“Banki titoktartási okokból nem nyilatkozhatunk konkrét ügyfelekről. Amint a pert megindítják, ismertetni fogjuk álláspontunkat a bíróságon,”– áll a bank közleményében.

Abramovics ügyvédei szerint az izraeli kormány mindeddig nem vezetett be szankciókat sem ügyfelük, sem a szankciókkal sújtott orosz üzletemberek ellen, emellett az Egyesült Államok sem korlátozta pénzügyleteit, továbbá a ZAKA-nak adományozni kívánt összeg az évekkel ezelőtt, izraeli állampolgárként nyitott számláján volt.

“Elképzelhetetlen, hogy az ország, a cionizmus legnehezebb időszakában, amikor mindenki mozgósít és harcol, mind a háborús, mind a hazai fronton, a Mizrachi Tefahot Bank megakadályozzon egy ilyen létfontosságú adományt közösségünk egyik legfontosabb vállalkozásának,” – közölték Abramovics ügyvédei, hangsúlyozva azt is, – “az októberi mészárlások óta a ZAKA önkéntesei egy nemes nemzeti küldetésen dolgoznak megállás nélkül. Az elhivatott önkéntesek otthonaikat, munkahelyüket és természetes környezetüket hagyták ott, hogy a gázai határ mentén és az egész déli régió borzalmas jelenetei közepette mozogjanak, és elvégezzék a legnehezebb feladatot, az áldozatok holttestének felkutatását, összegyűjtését, akik közül sokan szörnyű fizikai állapotban vannak.”

Az októberi támadások utáni rendkívüli erőfeszítések miatt a ZAKA erőforrásai és eszközraktárai köztudottan kimerültek. Emellett, a szervezetnek mentálhigiénés programot is működtetnie kell önkéntesei számára, akik embertelen körülményeknek, és sokkoló látványnak voltak kitéve, ami a ZAKA szokásos működési normáihoz képest is meghaladja az emberi teljesítőképességet.

The post Háborús hétköznapok – mérték nélküli kiszivárogtatások, támogatások és szankciók first appeared on Új Kelet online.