ujkeletlive

Amikor a történelem ismétli magát – a miniszterelnök ismét kizárta Nyugat-Szaharát a marokkói térképről

Binjámin Netanjahu francia tévében csütörtök este adásba kerülő élő nyilatkozata azon nyomban felzúdulást keltett, hogy a miniszterelnök egy olyan térképet tartva a kezében indokolta meg a riporter egyik kérdésére adott válaszát, amelyen Nyugat-Szahara nem tartozott Marokkóhoz.

Az Ábrahám-egyezmény negyedik országaként, Marokkó a 2020-as megállapodás részeként normalizálta kapcsolatait Izraellel, cserébe Donald Trump akkori amerikai elnök beleegyezett, hogy elismeri Rabat szuverenitását a Nyugat-Szahara felett. Az Egyesült Államok értelemszerűen később elfogadta Marokkó új hivatalos térképét, amely tartalmazza Nyugat-Szaharát.

Izrael, akkori miniszterelnöke Binjámin Netanjahu üdvözölte a rabati vezetés csatlakozását az Ábrahám – egyezményhez, majd a formális elismerést követően a zsidó állam 2023 júliusában ismerte el hivatalosan Marokkó szuverenitását Nyugat-Szahara területe felett, az Egyesült Államok után.

A csütörtök esti interjú kapcsán a miniszterelnök által felmutatott térkép heves reakciókat váltott ki a közösségi médiában. A marokkói szuverenitást ellenző algériai felhasználók azon gúnyolódtak, hogy Netanjahu szemmel láthatóan kizárta a Nyugat-szaharai régiót a királyság területéről.

Hasszán Kaabia, az izraeli Külügyminisztérium arab nyelvű szóvivője sietett lehűteni a kedélyeket, véletlen hibának nevezve az incidenst.

„Egy nem szándékos tévedés miatt nagy felháborodást keltett a média Binjamin Netanjahu úr által használt térképpel kapcsolatban, – amely Marokkó térképét mutatja Szahara nélkül. Mi is elnézést kérünk ezért a technikai hibáért. Izrael és Marokkó testvérek, és nem fogunk visszalépni a Nyugat-Szahara feletti marokkói szuverenitás történelmi elismerésétől,” – áll a közleményben.

Az incidens rossz emlékeket idézhet az érintett marokkóiak körében, ugyanis hasonló eset történt 2020 decemberében, amikor az akkori miniszterelnök, – szintén Netanjahu, a közösségi médiában közzétett felvételen mögötte látható térképen a Nyugat-Szahara régió el volt különítve Marokkótól, holott a normalizációs megállapodás jegyében az izraeli diplomácia akkora már elfogadott egy új, hivatalos térképet, amely Nyugat-Szaharát is tartalmazza.

A külügy arab nyelvű szóvivője akkoriban történetesen ugyanaz a Hasszán Kaabia volt, aki hasonló félreértéssel magyarázta az incidenst, mint tegnap este. Egy marokkói helyi hálózatnak Kaabia anno azt mondta, hogy a háttérben szereplő térkép egy olyan hiba volt, amelyet nem szándékosan követtek el.

„A videón egy régi térkép jelent meg. Ne felejtsük el, hogy Netanjahu mellett ott volt a marokkói zászló, amire büszkék vagyunk. Ez a hiba korrigálásra kerül az új térképeken,” – tette hozzá.

Visszatérve a tegnap esti interjúra, Netanjahu a francia TF1 csatornának nyilatkozott, főleg a gázai háborúról. Az izraeli hadműveletek során történt civilek halálával kapcsolatban, a miniszterelnök a francia hadseregre irányította vissza a kérdést, megemlítve egy incidenst, amely során Maliban a francia erők elvileg egy terrorsejt parancsnokát célozták meg, miközben véletlenül egy esküvői rendezvény vendégeit találták el.

„Három terrorista meghalt, és sok civil áldozat volt. Ez egy tragédia, ez olyasmi, ami háborúban megtörténik – de nem fogom Macront háborús bűnösnek nevezni, nem mondom, hogy a franciák szándékosan tették – és mi sem tettük szándékosan,” – közölte Netanjahu.

• A miniszterelnök ezáltal arra utalt, hogy az incidenssel kapcsolatban az ENSZ megállapította, hogy az esküvő civil résztvevőit a nemzetközi humanitárius jog védi, hangsúlyozva, miszerint a francia erők támadása komoly aggályokat vet fel a „hadviselés elveinek tiszteletben tartása kapcsán.” Franciaország elfogultnak, és nem objektívnek nevezte a jelentést, bár nem sokkal később kivonultak Maliból, ahol a dzsihadista szervezetek elleni harcokba szálltak be. Kilenc év mali tartózkodás után Franciaország hivatalosan is távozott. A Barkhane-művelet néven ismert kilenc évig húzódó mali tartózkodást francia részéről hatalmas katasztrófának minősítették, megjegyezve, hogy a francia erők jelenléte a térség amúgy is bizonytalan helyzetét szemmel láthatóan nem javította.

„Néha, sajnos, még a saját katonáinkat is bombázzuk. Voltak túszok, akik megszöktek a Hamász fogságából, és a mi erőink felé futottak, de néhány méterre tőlünk katonáink lelőtték őket,” – emlékezett vissza a miniszterelnök Jotam Háim, Alon Szamriz, és Szamer Talalka tragikus halálára.

Tovább folytatva, hangsúlyozta, hogy a támadások a Gázai övezetben „célzottak,” állítása szerint a likviditált terroristák és a civil áldozatok aránya 1:1, „ami a világon az egyik legalacsonyabb arány.”

Ezután, a miniszterelnök saját személyét is érintő, esetleges hágai elfogatóparanccsal kapcsolatban, kitért a Dreyfus-ügyre, a francia hadseregben ártatlanul árulással, és kémkedéssel megvádolt zsidó tisztre.

„A hágai bíróság ügyésze tévesen vádol minket. Táplálja az antiszemitizmust azzal, hogy az emberek azt hiszik, a vádak igazak. Már láttunk állítólag komoly bíróságokat, amelyek táplálták az antiszemitizmust, mint a Dreyfus-ügyben.”

A sokat vitatott, és halogatott háború utáni  rendezéssel kapcsolatban, Netanjahu megismételte álláspontját, miszerint Izraelnek először biztosítania kell, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé, ugyanakkor hangsúlyozta – „nem szándékozunk örökre ott maradni.” A térséget felügyelő nemzetközi erő jelenlétét illetően, azt válaszolta, – „szeretnénk látni egy nemzetközi erőt arab országokból, és másokból is Gázában, és boldog lennék, ha ez megtörténne, de nem látom, hogy ez a közeljövőben megtörténne. Ha talál egy ilyen erőt, szóljon nekem.”

A miniszterelnök hárította palesztinok éheztetésére vonatkozó vádakat, mondván kormánya mindent megtesz az éhínség megelőzése érdekében, azzal kapcsolatban pedig, hogy hajlandó lenne az illegális telepek lebontására a béke érdekében, Netanjahu azt válaszolta, hogy „a telepek legálisak, mi nem a belgák vagyunk Kongóban.”

„Mi nem vagyunk gyarmatosítók. Nekünk és a palesztinoknak együtt kell élnünk. Nem akarom, hogy elhagyják a területüket, és ők sem kényszeríthetnek minket távozásra. Béketárgyalásokat kell folytatnunk, hogy eldöntsük, hol húzódik majd a határ,” – közölte a miniszterelnök, amit a héber médiában nem hallani tőle, majd hozzátette, hogy „a fő akadály a palesztinok elutasítása, hogy elismerjék a zsidó államot, Ez az, ami akadályozza a békét.”

A francia tévében elhangzott interjúra a párizsi kormány Izrael háborús tevékenységével kapcsolatos egyre nagyobb kritikái közepette került sor. Emmanuel Macron elnök a napokban ítélte el a rafahi offenzívát, amely során több tucat gázai civil halt meg, az izraeli hadsereg előzetes vizsgálata szerint valószínűleg másodlagos robbanások miatt. Macron kijelentette, hogy megdöbbent a történtek miatt, és felszólította Izraelt, hogy „azonnal hagyja abba” a rafahi műveletet.

Politika, röviden

Hanegbi és a túszok

Tzachi Hanegbi, a miniszterelnök Nemzetbiztonsági Tanács tanácsadója illetve a gázai túszok családtagjai közötti csütörtöki találkozón feszült hangulatú beszélgetés alakult ki.

A 12-es csatorna riportja szerint Hanegbi úgy véli, hogy kormány képes lesz elérni a jelenleg tárgyalt megállapodás első szakaszát, amely a nők, idős és sebesült túszok szabadon engedését célozza. Úgy vélik, hogy ezek a kategóriák a 121 túsz közül legfeljebb 33-at jelentenek, majd hozzátette „nem hiszem, hogy ez a kormány eléri a teljes megállapodást. Ez a kormány nem dönt a háború befejezéséről az összes túszért cserébe. Folytatnunk kell a harcot, hogy ne legyen újabb 2027 október 7-e.„

Továbbá, megjegyezte, „amennyiben a túszok nem térnek vissza néhány héten vagy hónapon belül, akkor nincs más alternatív tervünk. Folytatjuk a harcot Gázában és északon, és értékelni fogjuk a helyzetet,” – mire az egyik résztvevő állítólag azt mondta: „nos, akkor elvesztünk.”

„Így van,” – ismerte be Hanegbi.

A beszélgetés során többször is türelmetlenül, és durván beszélt a résztvevőkkel, majd amikor egymás után többen is könnyes szemmel távozni akartak megjegyezte, – „te is drámai módon fogsz távozni, és becsapod magad után az ajtót?”

A több jelenlévő forrással is egyeztetett jelentéssel kapcsolatban Hanegbi következőket nyilatkozta: „a Nemzetbiztonsági Tanács igazgatója a háború kezdete óta találkozott minden egyes családdal, akik találkozni kívántak vele. A Nemzetbiztonsági Tanács igazgatója nem rögzíti ezeket a találkozókat, és nem hozza nyilvánosságra azok tartalmát. Ez a megfelelő módja a nyílt párbeszédnek, és ez így működik a politikai vezetés és a gyászoló családok között. Nem fogok eltérni ettől a gyakorlattól, még e találkozó után sem. Izraelnek kötelessége a túszok szabadon bocsátását elérni, és ezt fogjuk tenni.”

Gantz pártja a Kneszet feloszlatását kezdeményezi

A Nemzeti Egységpárt képviselője Pnina Tamano-Sata tegnap benyújtotta a Kneszet feloszlatásáról szóló törvényjavaslatot.

„Október 7-e olyan katasztrófa, amely megköveteli, hogy visszamenjünk, hogy megkapjuk a közvélemény bizalmát, hogy széleskörű és stabil egységkormányt hozzunk létre, amely biztonságosan vezethet minket a biztonság, a gazdaság és mindenekelőtt az izraeli társadalom hatalmas kihívásaival szemben. A törvényjavaslat most történő benyújtása lehetővé teszi számunkra, hogy a jelenlegi ülésszakban sorra kerüljön,” – áll Tamano-Sata közleményében.

A törvényjavaslat része Beni Gantz pártelnök azon törekvésének, miszerint a Hamász októberi mészárlását követő egy éven belül új választásokat tartsanak. A háború kitörése után a válságkabinetbe belépő Gantz, a nyolc hónapja tartó harcok utáni rendezés eddig hiányos stratégia jövőképének kijelölésére figyelmeztetve, két héttel ezelőtt június 8-ig adott ultimátumot a miniszterelnöknek, mondván –  ”hozzátok haza túszainkat, buktassátok meg a Hamász-rezsimet, és biztosítsátok az izraeli biztonsági ellenőrzést.”

A kormányban Gantz frakciója nélkül is 64 mandátummal rendelkező Netanjahu, és Likud pártja szükségtelenül diszharmonikusnak, és a háborús erőfeszítéseket károsítónak minősítette a felhívást.

„A háború közepén Izraelnek egységre van szüksége, nem megosztottságra. Az egységkormány feloszlatása jutalom a Hamász vezetőjének – Szinwárnak, megadás a nemzetközi nyomásnak és végzetes csapás a túszaink kiszabadítására irányuló erőfeszítésekre,” – áll a párt közleményében.

Jáir Golan a Munkapárt élén – nem túl szerencsés kezdet

A Munkapárt frissen megválasztott vezetője, Jáir Golan csütörtökön visszavágott a politikai spektrum minden oldaláról érkező kritikáknak, azt állítva, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök és más jobboldali politikusok rágalomhadjárata akarja úgy beállítani őt, mint aki aláássa az ország háborús erőfeszítéseit.

A miniszterelnök kormányzó Likud pártja szerdán azzal vádolta Golant, miszerint arra szólítja fel a tartalékosokat, hogy tagadjákmeg a hadseregben való szolgálatot, utalva a 14-es csatorna közzétett felvételére, amelyen a kormány megbuktatása érdekében „polgári engedetlenség” végrehajtásáról beszélt.

A köztudottan Netanjahu-párti 14-es csatorna által sugárzott felvételen, amely elvileg egy hónap eleji kampány-rendezvényről származik, Golan felidézi az elit tartalékosok tavalyi bojkottját tiltakozásul a kormány igazságügyi rendszer átalakítására vonatkozó tervei ellen.

„A polgári engedetlenség legkisebb fenyegetése is erős nyomás alá helyezi Netanjahut. Miért nem használjuk ezt sokkal szélesebb körben?” – mondta, majd  példaként említve azt válaszolta, hogy a polgári engedetlenség azt jelentheti, – „amíg ezt a kormányt le nem váltják, addig nem teljesítünk tartalékos szolgálatot.”

Az eredeti felvételen Golan viszont feltételes módban veti fel annak megvitatását miszerint „ez lenne-e a legjobb lépés.” A 14-es csatorna azonban a megszerkesztett videóján a feltételes „ha” nem szerepel, ahogyan a feliratozásban sem, így a mondat felszólításnak tűnik.

A riportot követően Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter bírálta Golan „felelőtlen” retorikáját, míg Itamar Ben-gvir nemzetbiztonsági miniszter levelet küldött Gali Baharav-Miara főügyésznek, amelyben felszólította, hogy indítson büntetőeljárást Golan ellen, amiért „nyíltan engedetlenségre buzdít a tartalékosok között, miközben Izrael Állam háborúban áll.”

A rendőrség cáfolta, hogy vizsgálatot indítana Golan ellen, „a különböző publikációkkal ellentétben,” de a beszédével kapcsolatos panaszokat kivizsgálták.

Visszavágva kritikusainak, Golan elítélte a „méreggépezet kísérletét,” arra irányítva, hogy úgy tüntessék fel, mintha támogatná a lázadást, olcsó manipulációnak nevezve a vádakat.

„Nagy, széles körű és folyamatos erőszakmentes polgári tiltakozásra hívunk fel, amely kormányváltáshoz, választásokhoz, a túszok visszatéréséhez, a menekültek hazatéréséhez, és Netanjahu uralmának túléléséért folytatott háború befejezéséhez vezet,” – közölte szerda este a közösségi médiában.

Golan kedd este, a Munkapártot eddig vezető Merav Michaelit a szavazatok 95 százalékával váltotta le, azt ígérve, hogy egyesíti a baloldali frakciókat „egy kormányzó párt építése érdekében.„

A hadsereg egykori északi parancsnoka, 61 éves, jelenleg tartalékos tábornokként szolgál. Korábbi vezérkari főnöki jelölését szélsőbaloldali nézetei miatt utasították el, később belépett a Merecbe, majd gazdasági miniszter-helyettes volt Naftali Bennett kormányában.

Az októberi hetedikei Hamász mészárlások kezdetétől fogva a frontvonalban harcolt, a Supernova rendezvény maradványaihoz az elsők között érkezve, a brutális öldöklés elől menekülő számos fiatal neki köszönheti életét.

The post Újabb térkép-gaffe: Netanjahu élőadásban a Nyugat-Szaharát kizáró térképpel a kezében nyilatkozott first appeared on Új Kelet online.