ujkeletlive
Adhat-e kegyelmet az elnök a dokumentumok kiszivárogtatásának ügyében?
Bár kétséges, hogy az elnök kegyelmet adna a közelmúltban nagy vihart kavart dokumentumok kiszivárogtatása ügyben érintett tartalékos vádlottjának, Jichák Herzog elnök egyelőre csak annyit közölt, hogy mérlegelni fogja a kérelmet.
A hírszerző alakulat egy meg nem nevezett tartalékos altisztje ellen, Binjamin Netanjahu miniszterelnök tanácsadója – Eli Feldsteinnel együtt emeltek vádat titkos iratok kiszivárogtatása miatt.
Az időközben házi őrizetbe kiengedett Feldsteinnel ellentétben továbbra is őrizetben tartott altiszt ügyvédjei tegnap nyújtották be az elnök hivatalának a kegyelmi kérvényt, hivatkozva arra, hogy ügyfelük megbánást tanúsított, és úgy vélik, miszerint egyedi személyes, jogi és közéleti körülmények teszik szükségessé az azonnali felsőbb szintű beavatkozást, még a bírósági eljárás lezárása előtt.
Bírósági tárgyalás közben, és a büntetőeljárás kezdeti szakaszában az izraeli törvények szerint előzetes amnesztia csak kivételes körülmények között adható, amikor a legfőbb közérdekkel kapcsolatos, vagy rendkívüli személyes tényező áll fenn, és csak abban az esetben, ha más ésszerű megoldás nem eszközölhető.
Ily módon a védőügyvédek kiemelték, hogy az altiszt egy évtizeden át elkötelezetten szolgált a hadsereg hírszerzési igazgatóságán, és jelentős közösségi önkéntes munkát végzett. Majd a kerületi bíróság megállapítására hivatkoztak, miszerint egyetlen szándéka volt anyagok és információk átadása Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek, a lehető legteljesebb információkon alapuló döntéshozatalt segítse érdekében.
Továbbá, hangsúlyozzák – „egyértelműen megérti, hogy hibát követett el, megtanulta a leckét, és mélységesen megbánta azt. Annak ellenére, hogy felismerte a tárgyalásokra vonatkozó információk sürgősségét és az általa továbbított kutatási dokumentum kritikus fontosságát, megérti, hogy tájékoztatnia kellett volna a feletteseit, és rajtuk keresztül kellett volna cselekednie.”
Az ügyvédek továbbá azt állították, hogy az ügyfelük elleni vádirat „tele van hibákkal és torzításokkal,” fogvatartásának körülményeit pedig keménynek és megalázónak írták le.
Végezetül arra hivatkoztak, hogy a bírósági ügy tovább folytatása „a bizalom hiányához és példátlan szakadáshoz vezetne a nyilvánosság és a jogalkalmazó rendszer között, olyan helyzetet teremtve, melyben a nyilvánosság attól tarthat, hogy külső, irreleváns szempontok játszanak közre.”
„Mindezek társadalmunk lelkiismeretét nyomasztják, ezért kérjük, hogy az elnök haladéktalanul bocsásson meg neki,” – közlik végezetül az ügyvédek.
A kegyelmi kérelem nyomatékosítása érdekében a tartalékos altiszt családja is találkozott Herzoggal, emellett az elnöknek meglehetősen erős politikai nyomás alatt kell döntést hoznia.
Számos koalíciós képviselő, közöttük Miki Zohar kulturális miniszter [Likud] és Jichák Goldknopf [Jahadut HaTora] lakásügyi miniszter levélben szólították fel az elnököt a kegyelmi kérelem elfogadására.
Az állítólagos hazafias érdemeire, és egyre inkább romló szellemi és fizikai állapotára hivatkozó felszólításhoz Árje Deri [Sász elnök] is csatlakozott. Deri személyesen is beszélt Herzoggal, mondván, a katona „hibát követett el, és ezt be is ismeri. Semmilyen módon nem jelent veszélyt a közvéleményre, és véget kell vetni a szenvedésének és a további letartóztatásának,” – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
ENSZ – újabb határozat Izrael ellen
Az ENSZ Közgyűlése tegnap este újabb Izrael ellen elfogadott határozatában tanácsadói véleményt kért a Nemzetközi Bíróságtól a Kneszet által elfogadott azon törvénnyel kapcsolatban, amely megtiltja az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynöksége (UNRWA) tevékenységét Izrael területén, valamint Izrael azon kötelezettségvállalásával kapcsolatban, hogy engedélyezze a humanitárius segélyek továbbítását a palesztinok számára ENSZ-szervezeteken, mint például az UNRWA-n keresztül.
A Norvégia által benyújtott határozatot 137 ország támogatta, és mindössze 12 ellenezte, míg 22 tartózkodott.
Számos ország szavazott a határozat mellett, köztük az Egyesült Királyság, amely általában tartózkodni szokott, valamint Németország, Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Franciaország, Dánia, Svédország, Ciprus. Az ellenzők között borítékolható volt az Egyesült Államok, Argentína, Csehország, Magyarország, de emellett néhány csendes-óceáni szigetország is Izraelt támogatta.
A tartózkodó ország között Kanada, Ausztrália, Ausztria, Görögország, Litvánia, Horvátország, Bulgária, Románia, Panama, Moldova, Dél-Szudán, Ukrajna, Szerbia, Grúzia és Szlovákia vállalt semleges álláspontot.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon a szavazás előtt felszólalva élesen bírálta a határozat előmozdítását – „ismét ugyanazt a forgatókönyvet játsszuk, amelyben az egyetlen fontos dolog Izrael támadása és annak jogának megkérdőjelezése, hogy megvédje állampolgárait. Ezúttal a palesztinok egy új eszközt vetnek be diplomáciai cirkuszukban – a Nemzetközi Bíróságot. Miközben kihasználják az Önök közömbösségét és a bíróság behódolását a terrorizmust támogató napirendjüknek, 100 ártatlan civil továbbra is a Hamász terrorista szervezet fogságában van Gázában, és az iráni rezsim egyre közelebb kerül a nukleáris fegyverekhez.”
Továbbá hozzátette, miközben a jelenlévők a múltban időznek, „Izrael állama a jövővel foglalkozik – egy olyan jövővel, amelyet nem az iráni gonosz erők uralnak. Segítsenek nekünk, hogy a Közel-Kelet a béke és a stabilitás helyévé váljon, ne pedig a gyűlöleté és a terroré.”
A Norvégia által kezdeményezett ENSZ határozat – válasz Izrael azon döntésére, hogy január végétől betiltotta az ENSZ palesztin menekültügyi ügynökségének működését az országban, emellett annak tisztázására szólít fel, hogy Izrael ENSZ-tagállamként milyen jogi kötelezettségekkel tartozik az ENSZ-ügynökségek, különösen a humanitárius szervezetek, például az UNRWA szabad működésének biztosítására Gázában, és a vitatott területeken – Júdea és Szamáriában, mely területeket Izrael katonai ellenőrzése alatt tartja.
- az ominózus törvény a szervezet alkalmazottainak október 7-i mészárlásban való érintettségére vonatkozó tanúvallomások alapján született, és Júdea és Szamáriában vagy Gázában, de megtiltja izraeli cégek együttműködését.
Az ENSZ határozata azonnali és gyors intézkedéseket követel a nemzetközi jog Izrael általi betartására, megszüntetve azokat a tevékenységeket, amelyek állítólag akadályozzák a humanitárius segélyek eljuttatását a gázai helyzet súlyosbodása miatt, és biztosítva az UNRWA zavartalan működését.
A határozat továbbá „mély aggodalmát fejezi ki a palesztin területeken tapasztalható súlyos humanitárius helyzetet illetően, és felszólítja Izraelt, hogy tartsa be azon kötelezettségeit, amelyek garantálják, hogy a palesztinok gyakorolhassák önrendelkezési jogukat.”
A Nemzetközi Bíróság (ICJ) az Egyesült Nemzetek Szervezete legfelsőbb igazságszolgáltatási intézménye. Székhelye Hágában van, de nem áll kapcsolatban a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), amely elfogatóparancsot adott ki Binjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant védelmi miniszter ellen. Az ICJ véleményének politikai és jogi súlya van, de nem kötelező érvényű, és nincs végrehajtási jogköre, amennyiben ajánlásait figyelmen kívül hagyják.
The post Adhat-e kegyelmet az elnök a dokumentumok kiszivárogtatásának ügyében, és újabb ENSZ határozat Izrael ellen first appeared on Új Kelet Live.
