A Széchenyi Tőkebefektetési Alap cégportfóliójába tartozó vállalkozások csaknem 64 százaléka növelte árbevételét 2016-ban, amely így összesen 14,5 milliárd forintot ért el – derül ki az elmúlt év beszámolóinak adataiból. Az elmúlt öt évben az SZTA összesen 12,8 milliárd forint értékben fektetett tőkét 89 vállalkozásba, amelyek háromnegyedében még mindig aktív tulajdonosként van jelen. A portfóliócégek árbevétel- és eredménynövekedésének mértéke évről évre stabil.
Az SZTA jelenleg több mint 60 kis- és középvállalkozásból álló cégportfóliója 2016-ban is az előzetes várakozásokat meghaladó eredményeket ért el. A vállalkozások közel kétharmada növelni tudta árbevételét, valamint több mint 40 százaléka javított tavalyi eredményességén. Az árbevétel- és eredménynövekedés 2015-ben és 2014-ben is hasonló mértékű volt.
„A jelenlegi befektetések jelentős része frissnek számít, a cégek kb. felében 2015-ben és 2016-ban szereztünk részesedést. Ezek között nagy a spinoff vállalkozások aránya, amelyektől ebben az időszakban még nem várunk komoly eredménynövekedést. A befektetés ilyen jellegű pozitív hatásai általában a befektetés első két-három éve után mutatkoznak meg. Portfóliócégeink többségéből várhatóan 2018 és 2020 között fogunk kilépni, miután a jellemzően 3-5 éves együttműködés végére a társaságok pénzügyi helyzetük megerősítésének köszönhetően vissza tudják vásárolni az Alap tulajdonrészét” – mondta el Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök–vezérigazgatója.
A Széchenyi Tőkealap befektetési stratégiájában kiemelt szempont a befektetések foglalkoztatás bővítésére és a munkahelymegtartásra gyakorolt hatása. Az adatok azt mutatják, hogy a portfóliócégek több mint 70 százaléka növelte vagy megtartotta foglalkoztatottjainak körét. A vállalkozások többsége induló és spinoff (vagy projekt-) vállalkozásnak minősül, kétharmaduk tíznél kevesebb főt alkalmaz, de a portfólióban előfordul több mint száz főt foglalkoztató társaság is.
Az SZTA portfóliójába tartozó vállalkozások 2016 végén összesen több mint 14,5 milliárd forint árbevételt értek el, három társaság a milliárdos küszöböt is átlépte. A vállalkozások több mint háromnegyede rendelkezik innovatív megoldásokkal, és közel fele végez exporttevékenységet. Ezen felül a tőkeforrás felhasználásával újabb cégek is finanszírozhatják külföldi terjeszkedésüket.
„Az Alap működésének első öt évében közel 700 vállalkozás keresett meg minket tőkebevonási céllal. Az összesen 75 milliárd forintnyi érdemi tőkeigényből végül közel 13 milliárd forintnyi befektetés valósulhatott meg. Azáltal, hogy hamarosan az exitekből visszaforgó tőke mellett újabb 8 milliárd forintot helyezhetünk ki, ismét lehetőségünk nyílik arra, hogy érdemben foglalkozni tudjunk ezzel a nagy érdeklődéssel, és újabb kkv-knak adjunk lehetőséget a hosszú távú, stabil növekedésre. Tapasztalatunk, hogy a vállalkozók egyre céltudatosabban és felkészültebben keresnek meg minket, amiben szerintünk többek között az SZTA piaci aktivitásának és szakértői jelenlétének is szerepe volt” – tette hozzá Csuhaj V. Imre.
Háttér-információ:
Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt.
A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. 2011. és 2015. között a Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrását fektette be magyar vállalkozásokba. Az Alap forrásának 85 százaléka európai Uniós forrásból származott, 15 százaléka magyar állami forrás. Az Alap összesen 89 magyar vállalkozás fejlődéséhez és működéséhez tudott forrást biztosítani.
2017-től az Alap a pénzügyi eszközök visszaforgó forrásaiból 8 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre, amelyet a korábbi elvek mentén fektet be a következő években. Az Alapkezelő tőkebefektetési tevékenységét előre meghatározott és transzparens befektetési politika mentén végzi, szakmai alapon kiválasztott befektetési bizottság döntés-előkészítésével. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap célja, hogy a nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásait tőke oldalon támogassa. Az Alap befektetési politikája ezáltal ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, a leszakadó régiók felzárkózását és az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását is szolgálja.
