ujkeletlive

Túszalku: win-win

Azt követően, hogy Izrael a túszalku megállapodás megszegését állapította meg vita alakult ki a felek között a további végrehajtást illetően. A késő esti órákban Katar és a Miniszterelnöki Hivatal azonban megerősítette a legújabb megegyezést, miszerint a Hamász beleegyezett abba, hogy a héten két fázisban összesen hat túszt engedjen el, Izrael pedig hétfő reggeltől a Necarim-folyosón átengedi az övezet északi részébe hazatérő, lakóhelyüket elhagyni kényszerült gázai civileket. 

A vita abból indult ki, hogy a Hamász terrorszervezet szombaton négy katonalányt engedett szabadon, holott a tűzszüneti megállapodás feltételei szerint először a civil nőknek kell hazatérniük. Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy Arbel Jehudot a terrorszervezet soron kívül engedje szabadon, és emellett ahhoz is, hogy a civilekre vonatkozó megállapodás szerint 30 nőt és gyereket kelljen Arbelért cserébe szabadon engedni, és nem gyilkosokat.

A megerősített megállapodás szerint, már csütörtökön hazatérhet Arbel Jehud, Agam Berger katonalány, illetve egy harmadik túsz – akinek egyelőre nem hozták nyilvánosságra személyazonosságát, szombaton pedig az eredeti menetrendszerinti túszcsere értelmében, a Hamász három férfit enged szabadon.

Donald Trump elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff üdvözölte a válság megoldását, mondván – „csodálatos, beszéltem erről az elnökkel. Boldog volt. Mohammed al-Thani katari miniszterelnök csodálatos munkát végzett,” – közölte, majd köszönetet mondott „Izrael kormányának és mindazoknak, akik részt vettek ebben. Ez egy jó nap az elraboltak számára.”

Witkoff továbbá reményét fejezte ki az iránt, hogy az Izrael és a Hamász közötti megállapodás minden szakaszában megvalósul.

A Miniszterelnöki Hivatal méltatva a Binjámin Netanjahu miniszterelnök által vezetett tárgyalásokat, közleményben erősítette meg a két szakaszos túszszabadítást, közölve azt is, hogy a Hamász továbbította az első fázisban szereplő túszok állapotáról szóló listát. Izrael cserébe megnyitja a Necarim-folyosót, és lehetővé teszi a gázaiak számára, hogy visszatérjenek az övezet északi részébe.

Ami az első szakaszban hazatérő túszok állapotáról szóló frissített listát illeti, a héber médiának nyilatkozó izraeli források szerint nem tartalmazott meglepetéseket, és szinte pontosan egybeesett a hírszerzési értékelésekkel, ugyanis még a lista kézhezvétele előtt úgy vélték, hogy a 33 elrabolt személy közül 25 lehet életben. A Hamász eddig hét túszt engedett szabadon, a héten további hat – elvileg három nő és három férfi térhet haza. Megjegyzendő, hogy a lista nem neveket, hanem az életben lévők [és a meggyilkoltak számát] tartalmazza.

A hadsereg arab nyelvű szóvivője, Avichai Adraee X-en közzétett felhívása megerősítette a gázai civilek visszatérésének engedélyezését, kiegészítve olyan információkkal, ami a Miniszterelnöki Hivatal héber nyelvű közleményében nem jelent meg.

  • Engedélyezve lesz a lakosok gyalogos visszatérése Gáza északi részébe a Necarim-útvonalon, illetve az al-Rashid (tengerparti) úton keresztül reggel 7:00 órától kezdve
  • Engedélyezve lesz a járművekkel történő közlekedés az övezet északi részébe a Szalah a-din úton keresztül, reggel 9:00 órától – ellenőrzést követően
  • Adraee ezenkívül egy sor figyelmeztetést is kiadott, többek között, hogy a gázaiak – ne szállítsanak terroristákat vagy fegyvereket Gáza északi részére; ne közelítsék meg a hadsereg állásait és csapatait az övezetben vagy izraeli területen; ne menjenek a Rafai átkelő, és a Philadelphi-folyosót területére; és ne ússzanak, búvárkodjanak vagy horgásszanak a Földközi-tengerben az elkövetkező napokban.

Libanon – a hadsereg három hét hosszabbítást kapott

Miután tegnap lejárt a 60 napos tűzszüneti megállapodás próbaidőszaka, és Izrael bejelentette, hogy a hadsereg  Dél-Libanonban marad, azt állítva, hogy a libanoni hadsereget nem vetették be kellően gyorsan a térségben, újabb diplomáciai válság volt kialakulóban.

Donald Trump elnök korábbi üzeneteiben hangsúlyozta a tűzszünet további folytatását, nem támogatva a libanoni háború kiújulását. Ily módon megakadályozva a tűzszünet összeomlását, az elnök közvetítői erőfeszítéseinek eredményeként a felek megegyeztek abban, hogy február 18-ig meghosszabbítják az Izrael és Libanon közötti tűzszüneti megállapodást – közölte tegnap a Fehér Ház.

A hosszabbítás további három hetet biztosít annak érdekében, hogy az izraeli hadsereg befejezze kivonulását Dél-Libanonból, miközben a libanoni hadsereg felvonul a határ mentén.

Emellett, a Fehér Ház közölte, hogy Libanon, Izrael és az Egyesült Államok tárgyalásokat kezd a 2023. október 7. után elfogott libanoni foglyok szabadon engedéséről is.

Politika – Amit Jichák a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Járiv Levin nem ismeri el

Több mint egy évvel Eszter Hajut visszavonulása után a bírákat kiválasztó bizottság jóváhagyta Jichák Amit bíró elnöki kinevezését. A testület vezetőjének kiválasztását mintegy 16 hónapon át bojkottáló Járiv Levin igazságügyi miniszter, a bizottság döntését követően kijelentette, hogy nem ismeri el a Legfelsőbb Bíróság elnökének Amit bírót, a szavazást érvénytelennek és illegálisnak  nevezve.

Levin mindent bevetett, hogy megakadályozza a bizottság összehívását, majd a Legfelsőbb Bíróság többszöri felszólítását követően, a bizottsági szavazást – Orit Sztruk [Vallásos Cionizmus] telepesügyi miniszter, és Jichák Kreuzer (Ocma Jehudit) – koalíciós tagokkal együtt, távolmaradásával igyekezett megakasztani.

Végül, a bírói kiválasztási bizottság a koalíciós tagok részvétele nélkül is meg tudta szavazni Jichák Amitot a Legfelsőbb Bíróság elnökének, illetve Noam Szohlberg bírót alelnöknek, azt követően, hogy testületet a Bírósági Igazgatóság hívta össze, Levin tudtával, de megkerülve elutasítását.

  • A bírákat kiválasztó bizottság összehívásának január 16-i határidejének lejárta előtt  néhány nappal a médiában olyan állítások jelentek meg hirtelen, miszerint Amit bíró több olyan ügyben is elnökölt, amelyekben összeférhetetlenség állt fenn. A cikkekre hivatkozva Levin további halasztást kért, és kapott is 10 napot. Vasárnapi lejárat előtt pénteken újabb Amit elleni vádakkal jelentkezett mire a Legfelsőbb Bíróság közölte vele, hogy az állítások felülvizsgálatára a bírói kiválasztási bizottság az illetékes szerv, és utasította, hogy panaszait ehhez a testülethez nyújtsa be.
  • Levin korábban rendőrségi vizsgálatot kért Amit bíró ellen, amit a rendőrség elutasított.

A szavazást egy órákon tartó bizottsági meghallgatás előzött meg, amely során az elmúlt négy hónapban a Legfelsőbb Bíróság megbízott elnökeként tevékenykedő Amit bírót a közelmúltban felhozott vádakkal kapcsolatban hallgatták meg. Végül a határozatképes, de csonka testület döntött Amit és Szohlberg távollétében, a jelenlévő Dafna Barak-Erez Legfelsőbb Bírósági bíró, az ellenzéket képviselő Karine Elharrar, valamint az Izraeli Ügyvédi Kamara két ügyvédje révén. 

Az igazságügyi miniszter bojkottja, miszerint nem ismeri el az általa nem támogatott elnök kinevezését, kapcsolódik az igazságügyi rendszer hatásköre alá helyezését szorgalmazó jogi reform követelményeihez.

A bizottság összehívásának több mint egy évig történő megakadályozása eleve alkotmányos válságot idézett elő, ami a későbbiekben nyilvánvalóan súlyosbodni fog. A médiának nyilatkozó jogi szakértők szerint Levin bojkottja precedens nélküli, és szándékosan gátolja a Legfelsőbb Bíróság működését.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke megválasztását Jichák Herzog elnök üdvözölte, mondván – „Amit bíró évtizedek óta és különböző esetekben nagymértékben hozzájárult az izraeli jogrendszerhez, és biztos vagyok benne, hogy készségei és gazdag tapasztalata jelentős szerepet fog játszani a Legfelsőbb Bíróság és az igazságszolgáltatás felelősségteljes vezetésében,” – közölte Herzog, majd hozzátette – „az igazságszolgáltatási rendszer általában, és különösen a Legfelsőbb Bíróság kritikus része demokratikus szerkezetünknek, valamint az emberi és polgári jogok védelmének. Éberséggel meg kell őriznünk őket. Úgy gondolom, hogy most előre kell lépnünk, mögöttünk hagyva a vitát, amely az elmúlt hetekben a Legfelsőbb Bíróság elnökének kiválasztási folyamata körül zajlott. Előre kell tekintenünk, fékezni kell a viták lángját, és arra kell törekednünk, hogy a lehető legnagyobb mértékben megegyezésre jussunk.”

Az igazságügyi miniszter és a szavazástól távolmaradó két másik bizottsági tag, Sztruk és Kreuzer közleményben utasította el Amit kinevezését: – „szomorú nap ez a demokrácia és szomorú nap az igazságszolgáltatási rendszerünk számára. Az így »megválasztott« elnök nem fogja tudni elnyerni a közvélemény bizalmát, amely az igazságszolgáltatási rendszer létének alapvető feltétele kell legyen.”

Levin elutasító nyilatkozatához a kormány néhány tagja, és az ellenzék soraiban helyet foglaló Itamar Ben-Gvir csatlakozott. 

The post Túszalku extrákkal – a héten hat fogvatartottat engednek el, és az északi gázaiak hazatérhetnek first appeared on Új Kelet Live.